Az Álom -Első rész

„Álmokból születtünk. Egész életünk álmok tarka szőttese... Sok színű fonálból szövődik, mint a mese...” Shakespeare

    Minden ember álmodik, de sokan elfelejtik álmaikat reggelre, s ezért azt hiszik, nem is álmodtak. Az álom az alvás időtartamának mintegy 20 %-át teszi ki. Az ősi kultúrákban az álmot az istenek és démonok üzeneteinek tekintették. Az álomjelenség metafizikai felfogása a mai napig jellemző, a Nílus környékén élők például még manapság is azért burkolják turbánba a fejüket, hogy alvás közben nehogy kiszálljon a lelkük a fejükből. A keleti vallások képviselői és gyakorlói úgy gondolják, hogy létezik egy anyagtalan lélek, vagy szellem, ami ébren marad az alvás során. Utazik, különböző élethelyzeteket él át, s ezeknek emlékeit adja át az agynak, amikre ébredésünk után álomképekként emlékezünk. Lehetséges, hogy az ezoterikusok által emlegetett ”finomtest” vagy asztráltest az az anyagtalan valami, ami ugyanolyan - vagy még nagyobb - tudatossággal rendelkezik elalvásunk után, mint ébrenlétünkkor?

     Az álom-tevékenység pszichológiai és neurobiológiai kutatásai során a szakemberek rájöttek, hogy az álom az agy harmadik tudatállapota lehet, amely ugyanúgy különbözik az alvástól, ahogy az alvás az ébrenléttől. Ez a gondolat egyébként már szerepelt a hindu (védikus) mitológia Upanisadok című művében is, mely szerint az emberi agy az ébrenlét, az álom nélküli alvás és az álommal kísért alvás állapotait váltogatja.

     Egyes kutatók körében az álom (és az agyműködés) informatikai modellje is teret hódít. Ez az irányzat mesterséges intelligenciával megáldott gépekkel modellezi az embert, s az agyat számítógéphez hasonlítja, de nem veszi figyelembe, hogy mennyire képlékeny az emberi agy és milyen fejlődésen, változáson megy keresztül az egyedfejlődés során. Ráadásul figyelmen kívül hagyja azt a nagyfokú eltérést, hogy a számítógépet áram táplálja, míg az agynak egyszerre kell irányítania a saját és az egész szervezet energia-háztartását. E modell az alvásról és az álomról nem sok mindent tudott megmagyarázni... (Talán a Szárnyas fejvadász című sci-fi film és az alapjául szolgáló ”Álmodnak-e az androidok elektromos birkákról?” című regény ihlette meg e kutatókat.)

     Az ébrenlét-alvás-álom ciklusának bonyolult neurobiológiáját már nagyjából feltérképezték a tudósok, de hogy mi az álom funkciója (funkciói), arra még nem találták meg a magyarázatot. Miért álmodunk? Egyelőre csak kérdések és feltevések vannak:

- Az álom talán ”őrként” működik, ami időnként - periodikusan - felületessé teszi az alvást, hogy a környezet külső ingerei eljuthassanak hozzánk, s ezáltal biztosítja a ”túlélést”.

- Az álom és a tanulási képességek összefüggését kutatva az a hipotézis is felmerült, hogy az álom hosszú távúvá alakítja a rövidtávú memóriát.

- Néhány pszichológus szerint - habár kisebbségben maradtak elgondolásukkal - az álom csupán olyan érdektelen kísérőjelensége az alvásnak, mint amilyen a fantáziálás az ébrenlétnek.

- Egyes kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az álom eltörli az ébrenlét során felgyülemlett felesleges információkat (Crick-nél: felejtés-álom),

- Freud és követői úgy gondolják, hogy az álom azokat az elfojtott vágyakat jeleníti meg és hagyja lejátszódni a tudatban, amelyek nemkívánatos terhet jelentenének az éber tudatszámára,

- Jung és hívei szerint az álom a tudattalan legtisztább terméke, mert nem manipulálható, s ezáltal a legmegbízhatóbb információforrásunk.

  Bárhogy is van, elmondhatjuk, hogy életünk majdnem felét ebben a különleges állapotban töltjük, s talán a civilizációk, az emberi gondolkodás kezdete óta foglalkoztat bennünket, e titokzatos (sokak szerint időpocsékoló) állapot.