M�dszertan

A parapszichol�gia ugyanazokat a m�dszereket haszn�lja, amelyeket m�s tudom�nyter�letek. A laborat�riumi vizsg�latokban a pszichol�gia, a biol�gia �s a fizika kutat�si m�dszereit alkalmazz�k, a helysz�ni vizsg�latokban a szociol�gia �s az antropol�gia m�dszereit. E ter�letek kutat�si m�dszereir�l sz�mos szakk�nyv sz�l, �gy meg sem pr�b�ljuk �sszefoglalni �ket.

Ami a parapszichol�gia eset�ben k�l�nleges, az az, hogy igen nagy figyelmet kell szentelni a "hagyom�nyos" magyar�zatoknak. A psz�-jelens�geket ugyanis �gy defini�ltuk, mint olyan jelens�geket, amelyekben nem hagyom�nyos, teh�t nem jelenleg ismert m�don t�rt�nik inform�ci��tvitel. "ESP"-r�l p�ld�ul akkor besz�l�nk, ha valaki an�lk�l, szerez tudom�st valamely, a k�rnyezet�ben t�rt�n� dologr�l, hogy az inform�ci�hoz l�t�s, hall�s, �rint�s, szagl�s vagy m�s ismert �rz�kszervi �ton jutna hozz�, ill. hogy k�pes lenne a "c�linform�ci�t" valami m�don kik�vetkeztetni, kital�lni. Akkor besz�l�nk "PK"-r�l, ha egy fizikai rendszer l�tsz�lag v�laszol valakinek a sz�nd�kaira, noha nincs ismert fizikai kapcsolat a szem�ly �s a "c�lrendszer" k�z�tt. A "n�lk�l" sz� �s a "nincs ismert .." sz�kapcsolat nagyon gyakran felbukkan a psz�-jelens�gek le�r�saiban.

A parapszichol�giai kutat�soknak emiatt igen fontos eleme az ismert kapcsolatteremt�si m�dok kik�sz�b�l�se a laborat�riumi k�s�rletekb�l. Amikor �rt�kelj�k az emberek �lm�nybesz�mol�it, szint�n alaposan meg kell vizsg�lni az �sszes lehets�ges kapcsolatteremt�si m�dot. Az ESP-kutat�sok eset�ben ehhez ismerni kell az �rz�kel�s, az �szlel�s, az eml�kezet, a gondolkod�s �s a kommunik�ci� pszichol�gi�j�t, valamint az �rz�kel�s �s a mozg�s biol�gi�j�t �s fizik�j�t. A PK-vizsg�latokn�l pedig fontos ismerni a "c�lt�rgy" fizikai jellemz�it, m�k�d�s�t, �s hogy mi minden lehet hat�ssal r�. A helysz�ni vizsg�latokn�l �s a legt�bb laborat�riumi vizsg�latn�l fontos ismerni azokat a m�dozatokat, amelyek r�v�n az emberek kommunik�lhatnak, hat�ssal lehetnek egym�sra. A helysz�ni (nem laborat�riumi) vizsg�latokn�l term�szetesen sokkal nehezebb kik�sz�b�lni a hagyom�nyos magyar�zatokat, mint a laborat�riumban, mert nem tudjuk el�re megteremteni azokat a felt�teleket, amelyek kiz�rj�k az emberek, ill. az emberek �s a "c�lt�rgyak" k�z�tti hagyom�nyos kapcsolatteremt�si m�dokat.

M�g ha j�l ellen�rz�s�nk alatt tartjuk vagy teljesen kik�sz�b�lj�k is az ismert kapcsolatteremt�si m�dokat, akkor is mindig fenn�ll annak lehet�s�ge, hogy amit megfigyelt�nk, puszt�n v�letlen�l t�rt�nt meg. P�ld�ul, ha valaki l�tsz�lag ESP-vel tudom�st szerez egy t�voli esem�nyr�l, akkor lehets�ges, hogy val�j�ban csak tal�lomra mondott valamit, ami v�letlen�l hasonl�t a t�voli esem�nyre. Ami pedig PK-hat�snak t�nik valamely fizikai rendszeren, az tal�n csak egy v�letlen v�ltoz�s, amely t�rt�netesen a megfelel� id�ben t�rt�nt. Emiatt fontos ismerni azokat a statisztikai m�dszereket, amelyekkel meg lehet �llap�tani, hogy mennyi a val�sz�n�s�ge annak, hogy az adott esem�ny v�letlen�l t�rt�nt. El kell tudni d�nteni tov�bb�, hogy mikor tekintj�k a v�letlent annyira val�sz�n�tlennek, hogy megalapozottan kimondhassuk: val�ban psz�-jelens�g t�rt�nt.

A helysz�ni kutat�sok, terepvizsg�latok c�lja nem annak vizsg�lata, hogy az emberek psz�-�lm�nyei val�ban psz�-jelens�gek-e. Ezek a kutat�sok ink�bb olyan k�rd�sekre keresik a v�laszt, hogy "Mir�l sz�molnak be az emberek az �ltaluk psz�-�lm�nynek tartott tapasztalataik kapcs�n?", "Hogyan befoly�solj�k ezek az �lm�nyek az emberek �let�t?", �s "Befoly�solja-e az emberek pszichol�giai alkata �s kultur�lis h�ttere azt, hogy mennyire hajlamosak egyes tapasztalataikat psz�-�lm�nyeknek tekinteni?". Ez sima antropol�giai, szociol�giai vagy pszichol�giai kutat�s, �s nem teszi sz�ks�gess� a hagyom�nyos magyar�zatok gondos kik�sz�b�l�s�t. A terepvizsg�latok az�rt �rt�kesek, mert az emberek �ltal val�s�gosan �t�lt �lm�nyeket vizsg�lj�k. Az ilyen �lm�nyek k�z� tartoznak a prekognit�v �lmok, testenk�v�lis�g-�lm�nyek, telepatikus benyom�sok, aur�k, el�z� �letek eml�knyomai, k�s�rtetek jelen�sei �s a poltergeistek. A kutat�sok r�v�n inform�ci�t nyer�nk e jelens�gek el�fordul�s�r�l, fenomenol�gi�j�r�l, valamint az �lm�nyek demogr�fiai �s pszichol�giai t�nyez�kkel val� �sszef�gg�seir�l.

B�r a terepvizsg�latok, esettanulm�nyok �ltal�ban nem csup�n a szakemberek sz�m�ra �rthet�ek, s�t, gyakran kifejezetten izgalmasak, b�lcsen tessz�k, ha elker�lj�k azt a hib�t, hogy az egyedi esetek alapj�n elhamarkodott k�vetkeztet�seket vonunk le a psz� term�szet�vel kapcsolatban. Persze, mivel a spont�n esettanulm�nyok a "nyers tapasztalatokra" �sszpontos�tanak, ezzel sokszor olyan oldal�t mutatj�k meg a psz�nek, amely az ellen�rz�tt laborat�riumi k�s�rletekb�l gyakorta hi�nyzik. Az esettanulm�nyok lehet�s�get adnak arra, hogy felismerj�k az �lm�nyek m�g�tt rejl� szem�lyes jelent�seket �s pszichodinamikai t�nyez�ket, ez pedig fontos �tmutat�sokat adhat a psz� lehets�ges mechanizmusait illet�en is.

A laborat�riumi kutat�sok egyik fontos c�lja annak meg�llap�t�sa, hogy a terepvizsg�latokban �s spont�n esettanulm�nyokban le�rt �lm�nyek milyen m�rt�kben igazolhat�ak a ma haszn�latos tudom�nyos m�dszerekkel. Ha az �lm�nyek laborat�riumban ellen�rizhet�nek, megism�telhet�nek bizonyulnak, akkor a laborat�riumi munka s�lypontja �thelyez�dik a "bizony�t�korient�lt" kutat�sr�l a "folyamatorient�lt" kutat�sra, melynek c�lja az egyes jelens�gek pszichol�giai, �lettani �s fizikai mechanizmusainak felder�t�se.

Mi�rt vitatott a parapszichol�gia?

A parapszichol�gia tov�bbra is vitatott, annak ellen�re, hogy tudom�nyosan megalapozott, meggy�z�, s�t perd�nt� bizony�t�kokat tud felmutatni. Ennek h�rom f� oka van:

El�sz�r, a m�dia �s a k�zv�lem�ny nagy r�sze a parapszichol�gi�t gyakran �sszet�veszti bizonyos szenz�ci�hajh�sz, tudom�nytalan �ll�t�sokkal �s a "paranorm�lisr�l" sz�l� anekdot�kkal. Ez a sz�les k�rben elterjedt f�lre�rt�s sok tud�st arra k�sztet, hogy a ter�letet komoly tanulm�nyoz�sra m�ltatlannak min�s�tse. Egyszer�en �gy gondolj�k, hogy nem �rdemes idej�ket a bizony�t�kok megvizsg�l�s�ra pazarolni.

Tov�bb�, a parapszichol�gia bizony�t�kainak term�szet�t nem k�nny� meg�rteni. B�r a metaanalitikai eredm�nyek meggy�z�ek �s l�nyegbev�g�ak, speci�lis ismeretekre van sz�ks�g a bizony�t�kok e form�j�nak meg�rt�s�hez. Azok sz�m�ra, akik nem j�ratosak a statisztik�ban, vagy nem b�znak benne (ut�bbi t�bbnyire f�lre�rt�sb�l ad�dik), a bizony�t�k nem fog nagyon meggy�z�nek t�nni. Ezek az emberek nemritk�n a "nagy dob�s", a "psz� bele a k�p�nkbe", vagyis a mag�t�l �rtet�d�, nyilv�nval� psz�-jelens�gek keres�s�be kezdenek, s rendre �ri�si mennyis�g� anekdotikus bizony�t�kra bukkannak; tudom�nyosan igazolhat�, hiteles adatokat azonban gyakorlatilag nem tal�lnak. A hosszas fejteget�seket olvashatunk, amik annak bizony�t�kak�nt �rtelmezik, hogy igaz�b�l senki sem tudja, mi folyik, �s a tud�sok tov�bbra is csak bizonytalankodnak, �s �res sz�cs�pl�st folytatnak a t�m�r�l.

V�laszunk egyszer�: A psz� bizonyos form�ira rendk�v�l meggy�z� tudom�nyos bizony�t�kaink vannak. A m�s tudom�nyter�leteken is haszn�latos bizony�t�si norm�kat alkalmazva nagy bizonyoss�ggal kimondhatjuk: a psz� l�tezik, �s egy keveset m�r kezd�nk kider�teni r�la �s a psz�-jelens�gekre k�pes szem�lyekr�l.

M�sodszor, m�g ha hajland� is valaki a bizony�t�kok megvizsg�l�s�ra, kider�l, hogy a meggy�z� munk�k nagy r�sze sz�k k�rben terjesztett szakmai foly�iratokban jelent meg. Ezek megtal�lhat�ak a legt�bb nagy egyetemi k�nyvt�rban, de sok esetben a tud�soknak magukt�l a szerz�kt�l kell m�solatokat, technikai besz�mol�kat k�rni�k a munk�kr�l.

Harmadszor, egyes emberek f�lnek att�l, hogy a psz� val�s�gos lehet. A psz�t�l val� f�lelem p�ld�ul az al�bbi okok k�vetkezm�nye lehet:

�rd�gi er�kkel, m�gi�val, boszork�nys�ggal f�gghet �ssze. �n�nk hat�rainak elveszt�s�vel fenyegethet.

Egyes emberek k�pesek lehetnek olvasni a gondolataidban, s �gy megtudhatj�k, hogy titkos (vagy tudattalan) szexu�lis vagy agressz�v tartalm� v�gyaid vannak, vagy m�g ann�l is rosszabb.

Ha besz�lsz r�la, az emberek bolondnak n�zhetnek.

Ha azt hiszed, hogy megtapasztaltad a psz�t, lehet, hogy t�nyleg bolond vagy. Sz�leid hat�ves korod el�tt rossz n�ven vett�k, amikor id�nk�nt egy kis telep�ti�t mutatt�l be. A psz�r�l val� gondolkod�s k�z�pkorias, babon�s gondolkod�sm�dhoz vezet, ez pedig el�seg�ti a vesz�lyes, primit�v gondolkod�s elterjed�s�t.

ESP �tj�n megtudhatsz olyan dolgokat magadr�l vagy m�sokr�l, amikr�l ink�bb nem akarsz tudni -- pl. �rtes�lhetsz a nemsok�ra bek�vetkez� balesetekr�l, �s m�s olyan dolgokr�l, amelyek tud�s��rt nem sz�vesen v�llaln�l felel�ss�get.

A psz� megzavarhatja az �n elk�l�n�l�s�nek �s fejl�d�s�nek norm�lis folyamat�t. Emiatt kifinomult strat�gi�kat fejlesztett�nk ki a kultur�lis g�tl�s �rv�nyes�t�s�re.

Ha k�pes vagy telep�ti�ra, hogyan fogod megk�l�nb�ztetni a saj�t gondolataidat m�sok�t�l? Esetleg elmebetegg� v�lsz emiatt.

Sz�mos ember szem�lyis�g�ben van egy �nrombol� von�s. Milyen k�rokat okozhat a psz�, ha e t�nyez� szolg�lat�ban haszn�lj�k fel?

Err�l Jule Eisenbud �rt Parapsychology and the Unconscious (A parapszichol�gia �s a tudattalan) c�m� k�nyv�ben.

Ha a psz� l�tezik, h�nyat kell majd feladnom d�delgetett n�zeteim k�z�l?

Ha a psz� l�tezik, akkor ez azt jelenti, hogy egy parafenom�n figyelhet engem, mik�zben a mell�khelyis�get haszn�lom?

Ha a psz� l�tezik, akkor tal�n nem tudom annyira elszigetelni magamat a vil�gban jelen l�v� f�jdalomt�l �s szenved�st�l.

A fenti list�t Jeffrey Mishlove, az Intu�ci�s H�l�zat igazgat�ja (Elvont Tudom�nyok Int�zete) sz�vess�gb�l bocs�totta rendelkez�s�nkre.