Fa-lev�l-�lom

Egy �ri�si kertben s�t�lunk ketten, egym�s kez�t fogva andalogva.
Nem besz�lget�nk, csak �rezz�k egym�st, �s a benn�nket k�r�lvev�
ny�zsg�, l�legz� �letet.
N�ha egym�sra n�z�nk, felfedez�sre biztatva a m�sikat:
-        N�zd! n�zd mennyi gy�ny�r�s�g!
Kert, vir�gok illat, sz�nek,f�ny �s �rny�kok j�t�ksz�nei, madarak hangja
�s v�z csobban�sa, rovarok hangtalan mozg�sa. Kupolak�nt borul r�nk
az �g, s ahol a f�lddel �ssze�r, ott g�mbb� v�lik a vil�g.
Tudatunkb�l el�rajzol�dik, az �denkertr�l alkotott k�p�nk, �rezni, l�tni,
hallani akarjuk a paradicsom hangulat�t. Zaklatott emberi lelk�nk
valami ismeretlen �rz�sre v�gyik. Meg�llunk egy �s�ri�s fa
mellett. �f�ldbe gy�kerezik a l�bunk� Talpaink langyos nedves
f�ldr�teghez tapadnak. �t�lelj�k a fat�rzs�t, �gy mindk�t kez�nk
�sszefon�dik. Test�nk k�z�tt a fa, m�gis �rezz�k egym�s izomzat�t.
�n ezen nem csod�lkozom, hiszen b�rmilyen der�k t�rzs is �ll
k�z�tt�nk,  az maga az �let. F�lemet a fat�rzsre tapsztva hallom
ahogy egyszerre dobbannak sz�veink a fasz�v�vel.
R�dn�zek, szemedben �lomf�nyek. Arcod izmai j�t�kos vid�ms�gal
sim�tj�k sz�t a r�ncokat. �rzem, hogy most te is azt hallod �s �rzed,
pontosan ugyan �gy mint �n. �sszeolvadunk ezzel a hatalmas f�val.
Bizsereg� talpamat a f�ld melege simogatja. Mi ez a bizserg�s? Mintha
valami kin�ne a talpamb�l? A bizserg�st csak a talpamb�r�n �rzem.
Sz�r�d�dik a talpam �llap�tom meg, �s felnevetek.
-        Sz�r�stalp� lettem? Ah semmi baj, m�g mindig jobb mintha
sz�r�s sz�v�v� v�ltam volna!
Len�zek, vizsg�lom l�baimat, m�g mindig mosolyogva, �llap�tom meg,
hogy ezek nem sz�rsz�llak, hanem apr� hajsz�lgy�kerek.
�s nem csak az �n l�baim gy�kereznek. Olyan �rz�sem t�mad, mint
amikor f�radtan haza�rkezeve el�nt a boldogs�g. � Hazatal�ltam!
Mindkett�nk sark�b�l, l�b�jjainkb�l el�bb hajsz�lnyi majd egyre
vastagab, �s er�ssebb gy�kerek erednek. �tt�rve vastag avaron,�s  a
f�ld mohos felsz�n�n, egyre m�lyebbre k�sznak friss cs�pjaink.
Furcsa az �rz�s, hogy emberi test�nk n�v�nyi gy�keret eresztve
kapaszkodik a f�ldbe.Ez elvar�zsol mindkett�nket. M�g l�tjuk egym�s
szem�t, �s  tenyereink �rzik egym�s tapint�s�t, de m�r megsz�nt a
k�lvil�g. Sarjad� gy�k�rr� v�ltozva olvadunk bele ebbe az �sf�ba, ami
halkan suttogva biztat benn�nket, hogy elfogad egy-egy �j
gy�ker�nek 
- Gyertek csak! N�z�tek �s �rez�tek! Minden gy�kerem, �gam, levelem,
k�gemnek minden r�nca,  egy- egy l�lek. B�tran! Ne legyetek olyan
elf�sultak! Ne csak n�zzetek, l�ssatok, hanem �rezzetek! Induljatok el,
erre a felfedez� utaz�sra. � suttogj�k a falevelek. 
Te kapaszkodn�l m�g bel�m, de �n elengedem kezed, l�tom hogy te is
gyorsan fejl�d� gy�k�r vagy �s k�pes vagy n�lk�lem tov�bb haladni
utadon. Vastagabb er�sseb vagy mint �n, ennek �r�l�k, �s az �r�m
engem mindig doppingol. Ut�nad eredek, de nem �rlek el, egy kicsit se
b�nom, hisz ugyan azt a f�t t�pl�ljuk, ugyan azt az �letetet �lj�k.
mindketten. Egy ideig mellettem haladsz, �s �vva figyelsz, majd
kanyarogva elt�volodsz t�lem. Nem f�lek, j� tudni, hogy egy
t�rsas�gban  vagyunk,- ugyan aban a buliban utazunk- Lassan belep
benn�nket a t�bbi gy�k�r, halv�nyr�zsasz�nt�l, s�t�tbarn�ig terjed�
gombolyaga, �s a f�ld szaga. F�ldi f�rgek zizeg�se, �s dohszag�
l�legzete kis�ri utunkat. Z�ldesbarna l�gy, agyagos sz�rke, majd
fekete humuszos r�tegeken haladunk �t. Ny�zsg�nk �s furakodunk
mint a t�bbiek, mind m�lyebre jutva, elt�nsz mell�lem, m�r nem
�rezlek.

Eg�sz l�nyem fagy�k�rr� v�llik, �s m�g m�llyebbre hatolva, megsz�nik
emberi tudatom. S�kos k�gy� testem, v�gtelen m�lys�geken f�rja �t
mag�t. Sz�vom magamba a f�ldanya m�h�nek tud�s�t, �s erej�t.
Furcsa izgalom ker�t hatalm�ba. Mindet tudni akarok! – m�lyre �som
magam, mint a tud�s f�j�nak gy�kere. Az az �rz�sem, hogy sz�v�sz�ll�
v�ltoztam, �s rajtam kereszt�l �ramlik az �let. Energia g�mb�csk�k
g�r�gnek bennem, mint a sz�dav�zben a bubor�k. Megsz�n�k
gy�k�rnek lenni, �s m�r csak egy bubor�k vagyok a sok k�zz�l. Saj�t
fagy�k�rtestemen kereszt�l  sz�llok f�lfel�. Pillanat alatt a f�ld f�l�
�rtem, �s most a fat�rzs�n bel�l bugybor�kolok tov�bb. Halv�nys�rg�s
spir�lisan csavarod� cs�zd�n bubor�kg�mbk�nt g�rg�k felfel�.
�lvezem ezt a testet, g�mb�ly�, �tl�tsz� �s k�nny� vagyok.
-Nem is neh�z ez a felfel� halad�s. Emberi tudatom csigal�pcs�t rajzol.
Hallgatom a fa lelk�nek ny�g�s�t, az �vgy�r�k gy�r�z�s�t. �gy
cs�r�gnek mint s�lyos rabl�nc. Apr� fasz�lk�k t�ncolnak k�r�l�ttem,
vagy csak kit�rnek bubor�k utam el�l, nem tudom eld�nteni. De most
megijedek mert egyik sz�lka fenyegt�leg d�rdak�nt k�zzel�t, �s �rzem
hogy az a sz�nd�ka, hogy �td�ffj�n. Hallom, hogy azt mondja -
pukkadj meg! R�ny�jtom a nyelvem.
-  Pukkadj meg te! �rj ut�l ha tudsz! Fal�b�! - �s sebesebben sz�llok
f�lfel� mint bubor�k, magamm�g�tt tudva a sz�r�s sz�lk�t, hamar egy
�g belsej�ben haladok. Kicsit sz�k�sebb a hely, de �jabb �rz�sek , �s
hangok j�nnek. Itt sokkal nedvesebb, a k�rnyezet.Tiszt�n hallom a sz�l
�s a levelek sejtelmes suhog� �lelkez�s�nek dal�t. �rzem a levelek
l�legzet�nek sz�v� hat�s�t. Meleg v�kumba utazok, m�r a
legv�konyabb �g, egyik level�ben vagyok. H�v, �s sz�v a napf�nye,
halv�nyz�ld f�nyben �tdereng a napsug�r. Felfedezem, hogy a lev�l
f�er�ben vagyok. Keresem a kij�ratot. Meg van! Heur�ka! �s most
boldogan �l�k ki a lev�re. Itt megpihenek, �jra k�r�ln�zek, most egy
harmat csepp vagyok, ami a lev�len ragyog a nap f�ny�ben
t�nd�k�lve. Kicsit elmerengek, �rdekes utaz�s volt ez, ahogy gy�k�rb�l
bubor�k lettem, �s mire kisz�llok a f�b�l v�zcsep� v�llok. Perzsel a nap.
�sszezsugorodok, m�r alig vagyok. �gy ragyogok mint egy piciny
brili�ns. Kiny�jtom kezem �s belekapaszkodok egy sziv�rv�nysz�n�
napsug�rba. A sug�rka el�bb meghint�ztat, majd felemel. Sz�llok,
sz�llok egyre magasabbra. Olyan k�nny� vagyok, hogy m�r nem is
�rzem a testem. - Tal�n nincs is? Tapogat�zok magam k�r�l, de
minden�tt meleg �s nedves vattapamacshoz �rek. Nehezen �rtem
meg, hogy k�dd� v�ltam. F�lnevetek.
- K�d el�ttem, k�d ut�nam! � Na ne k�d�s�ts m�r! sz�lok magamra.  �s
ahogy k�r�l n�zek, m�r messze sz�llok, magasan, a gy�ny�r� fa f�l�tt
lebegek. Innen megtudom csod�lni a f�t. � Milyen �ri�s, �s milyen
tereb�lyes. Lombja hatalmas, ezernyi levelet ringat. V�gtelen �r�m
j�rja �t lelkem, tudom, hogy im�nt m�g ennek a csodaf�nak a r�sze,
gy�kere, voltam, a test�ben v�gig utaztam. �s azt is tudom, hogy
velem volt�l, mikor �t�lelt�k a f�t. � De most? Te most hol vagy? Nem
l�tlak sehol! � Ism�t elmerengek. Mi volt ez az �lomutaz�s? Tal�n a
fogantat�s �s a megsz�let�s szimb�luma? Kaj�n �s pajz�n gondolatok
zuhognak �t agyamon. � Ha k�t ember �lel�se k�zt egy nagy fa? Majd
�sszeolvadva legy�kereznek, �s bugybor�kolva felemelkednek? V�g�l
izzads�g szer� csepp �s k�d marad? Oly k�nny� vagyok, lebegek. R�
�rek m�g megfejteni ezeket a titkokat. Ink�bb tov�bb pergetem ezt a
filmet. L�ssuk h�t a folytat�st.
Lebegek a r�t felett, �s valami simogat. Meg�rtem te most sz�l vagy,
�s seg�ts�geddel himb�l�dzom itt �g �s f�ld k�z�tt. Meg�rtem, velem
volt�l �s maradt�l mindig. Fels�hajtok. H�vlak, - n�zd ezt a f�t. � �n is
n�zem, de mit l�tok? Az a fa nem is fa, hanem �n vagyok, �n �llok ott 
f�ldbe gy�kerezett l�bbal, merev  k�rges testtel, magasra emelt karral
integetek neked. �ri�si falev�l f�leim vannak, �s az orrom is egy lefel�
konyul� sz�raz fa�g.  �n most faelef�nt vagyok, moccani se tudok.
Komikus l�tv�ny ez innen fentr�l, a tenyereden lebeg� k�d-
k�dm�n�mb�l. Megemelem az orm�nyom, �s olyan er�vel trombit�lok
bele a vil�gba, hogy m�g t�ged a szelet is kibillentelek az
egyens�lyodb�l, K�d �nem messzire rep�l, de hamar ut�l �r a sz�l.
�t�lelsz �s vissza viszel a f�hoz. �vatosan leteszel egy lev�lre, �jra
csepp vagyok, �s te is csepp� v�ltozol. mell�m �lsz �gy ketten
hint�zunk. El�re- h�tra mint a kisgyerekek.

Szeretettel osztottam meg veled ezt az �r�st, Judit