Gy�ngy.

Gy�ngy, goly�, g�mb�ly� �lom. Ezek mind magyar szavak, s tal�n csak hasonl�tanak arra, amit, l�ttam.

- �s l�ttam e vajon? Vagy csak v�zi� volt?  Vagy m�gis �lom?

- Nem kutatom, elmondom: mit l�ttam, mit �reztem. Elmondom azokkal a szavakkal, melyeket �n is ismerek, le�rom a le�rhatatlant, a v�gtelent. K�l�n�s tal�n misztikus �lm�ny volt. Teh�t megt�rt�nt velem, eml�kszem r�, elm�m rakt�rozza… �s n�ha idehozza egy-egy apr� szelet�t, r�szecsk�j�t, vagy mi�t, �s nem hiszem, hogy valaha m�g egyszer �gy egyben l�thatom.

�n m�rmint a testem, fekszem a szob�mban az �gyon, - �bren vagyok �s tiszta a tudatom. T�l van december, h�v�s �s kora d�lut�n. Az id� odakint ny�lk�s �s sz�rke. Idebent sz�raz porfelleget lehel a radi�tor. �n nem f�zom, �s nincs melegem se. K�z�rzetem, kellemes, fekszem izmaim, �s idegeim pihennek. Bennem csend �s nyugalom, k�v�lem a

megszokott utcazaj, aut�nyikorg�s, sz�lhang, kutyajaj… A m�sik szob�ban sz�l a r�di�… zene. De ez olyan messze van… R�sze az

eg�sznek, ami a testem k�r�l elter�l, de nem �rzem, sem a ritmust, sem a zajt… bennem nyugalom �s b�ke… Fekszem nyitott szemmel, �s „lebegek”. Magyar�zhatn�m ezt a sz�t, hogy lebegek: ezt az �rz�st, de nem tudom nins r� m�s, vagy jobb, ami kifejezn�.

Lebegek, mintha �szn�k mozdulatlanul, a tenger viz�ben. Semmit sem kell tennem, hogy f�nt maradjak, csak f�nt vagyok - magam f�l�tt, kb. m�sf�l m�terre. Ez az �rz�s cseppet sem furcsa, s�t ink�bb

term�szetes. Nem verem be a fejemet, se a l�bamat, hiszen az nincs velem. Ott lent fekszik az �gyon, l�tom. L�tom, �s a tudatom tudja, hogy a testem az �gyon nyugszik, �s ez egy megnyugtat� tudat, (�r�mmel t�lt el, hogy �N pihenek) l�tom magam, �s �n m�gis k�v�le vagyok �s „lebegek”. Nem csod�lkozom ezen, nem teszek fel m�g

magamnak sem k�rd�seket: - „�r Isten! Ez most, hogy is van? �s hogy lehet? Egyszer�en meg�llap�tom ez �gy van, �s ez j� nekem. J� nekem, h�t lebegek, �s k�v�ncsiskodom, k�r�ln�zek a szob�ban - Mindent l�tok, �s ez egy �rdekes l�t�sz�g. Mintha l�tr�n �lln�k, �s lefel� n�zn�k, minden rendben van. Azt�n hirtelen "rep�l�k" erre sincs jobb sz�. Semmilyen pszichog�n hat�s� anyag nincs a szervezetemben, s�t �n sem vagyok a saj�t testemben, hirtelen �s nagyon gyorsan nem vagyok m�r a szob�mban az �gyam f�l�tt, se a testemben. �lmodom? Rep�l�k? Utazom? Nem tudom �s nem is, akarom megmagyar�zni. M�skor is megt�rt�nt velem, hogy kisz�lltam a testemb�l. - a tudom�nyos megnevez�se ennek az �llapotnak - asztr�l utaz�s. - Most nem tudom�nyoskodok. Megt�rt�nt velem itt az �lm�ny, le�rom �gy amint azt meg�ltem.

A sz� sz�tagolhat�, �l- m�ny l�nyegtelen a tagol�s, meg�ltem �s ez a l�nyeg. Nincs t�r �s id�, csak egy szemvillan�s �s �jra l�tom magam, �s a k�rnyezetem.Ny�r van, kora reggel, Balaton Bogl�r, ez a sz�momra j�l ismert �s kedves hely, ahol "most" vagyok. �s ez a "most" ugyanaz az id�, mint, el�bb amikor otthon voltam, �s az �gyon fek�dtem. "Most" Bogl�ron, �l�k a kerti sz�kben. �ppen �gy, mint m�skor, pl. tavaly ny�ron.

Szeretek itt �cs�r�gni, kor�n reggel kellemes sz�l leng k�r�l. L�tom magam fentr�l, mintha a szomsz�dos fa�gr�l n�zn�k lefel�. Ott �l�k a sz�ken, �s arcomat kelet fel� ford�tom. A nap m�g nem kelt fel, de m�r vil�gosodik, s�t egyre vil�gosabb van. L�tom a h�ztet�t, a

f�lrecs�szott cserepet, �s az eg�sz udvart. Kellemes �s vonz� ez a kert, ez a hely. Nincs messze a t�, a h�z a v�zpartnak h�ttal �p�lt, a

kert h�tuls� r�sz�re, a h�z el�tt kb. 30 m�ternyi t�gas t�r "r�t" ter�l el, a szomsz�dos kertekt�l a ker�t�s mell� telep�tett f�k lombja is alig takar valamit. Nagy �s z�ld t�r ez az udvar gyepes r�sze, melyen k�z�pen keskeny egyenes �t j�rda visz a kiskapuhoz. Szimbolikus?

Nem gondoltam v�gig m�g soha. Innen fentr�l annak t�nik. Nagy z�ld szabad t�r, imagin�ci�s r�t - mozg�si lehet�s�g, egyenes kijel�lt �t. Megnyugtat� nyugalmas sz�n �s t�r. Szeretek itt lenni. Mindent v�gign�ztem, a kuk�k teteje is z�rva, a k�l�s flakon mell�dobva, majd felveszem villan �t az

agyamon �s "belezuhanok" magamba. �rzem hogy testet �lt�ttem, b�r�m�n �rzem a m�anyagsz�k nyirkos hideg�t. A sz�l borzolja k�cos hajam. Megborzongok, �s len�zek a f�ldre. L�tom a l�bam, a kezem ez �n vagyok magamban benne, bentr�l l�tok mindent. Sz�p nyugodt, �s nagyon kellemes -r�gy�jtan�k ny�lok el�re a cigarett��rt, de nem veszem el, pedig  ott van el�ttem.

De el�ttem, van m�g "valaki" Nem tudom ki �, nem is l�tom, csak �rzem a l�ny jelenl�t�t, �s sejtem vagy l�tom ez egy t�nem�ny? Tudom, hogy itt van, k�rvonalai, mint egy lepel libben el�ttem, olyasmi, mint egy

�tl�tsz� �veg, olvad� szappanbubor�k. Szemem a z�ld f�vet l�tja, de �rzem a "l�ny" jelenl�t�t. L�ny ez is csak egy sz�, de a l�ny-eget takarja. Meg akarom sz�l�tani, �gy �rzem, hogy ismerem, �sid�k �ta, m�gsem tudok megsz�lalni Nagyon kellemes melegs�g �s bizserg�s j�rja �t a testem. Nyom�dok bele a sz�kbe, mint amikor a rep�l�g�p elstartol a f�ldr�l, �sszepr�sel�dik a testem, majd kit�rul �s megsz�l�t, ez a valami. A l�ny a nevemen, sz�l�t ismer�s a hang, mintha a hang az eny�m, lenne �gy

tetszik. Tal�n ez egy bels�hang? Hallgatok, �s figyelek. Nincs bennem fesz�lts�g, vagy f�lelem. Figyelek, mert �jabb megfoghatatlan k�p t�rulkozik ki el�ttem. Magasr�l �s t�volr�l, d�lkeleti ir�nyb�l, egy �ri�s szappanbubor�k, k�zeledik az �gb�l a f�ld fel�. Lassan ereszkedik, mik�zben � a l�ny, azt mondja, - �n a k�s�r�d vagyok- �s �n

visszak�rdezek: - ki vagy? Az �rz� angyalom? Nem! Nem vagyok az �rz�d, a k�s�r�d vagyok. - v�laszol. A hang nyugodt �s szeretetteljesen simogat. A g�mb k�zel�t, de az alakja nem v�ltozik. �gy m�sf�l m�ter

�tm�r�j� g�mb, lehet, ami teljesen �tl�tsz�, m�gis l�tom a szab�lyos g�mb alakj�t, �s mozg�s�t. � azt mondja: - figyelj mindenre, mert most mindent megmutatok neked. Engedelmes �s nagyon k�v�ncsi vagyok.

�lve maradok �s n�zem a gy�ngy�t goly�t, ereszkedik, a szomsz�dh�z teteje mellett a f�k f�l�tt, lassan k�zel�t. �rkez�s�t, mintha selyemkend�k suhog�sa k�s�rn�. S�lya van a g�mbnek, �rzem, de nem nyomaszt. F�nyes �s �tl�tsz�, szab�lyos g�mb csodasz�p �ri�s szappanbubor�k, �vein sziv�rv�nysz�nek cik�znak ide-oda. Ett�l a cik�z� sz�n kavalk�dt�l gombolyagnak t�nik a belseje. A lila �s a narancssz�nek �lelkez� t�nca,

a k�k �s a f�ny Sz�p! Gy�ny�r� �s g�mb�ly�.  K�zel�t. Meg�ll a f� f�l�tt, t�lem balra, mint egy m�sf�l m�ter magass�gban. Nem s�llyed tov�bb, lebeg. �gy �rzem, ha akarn�m �t�lelhetn�m. A hang ism�t megsz�lal:  - ez a minden, az eg�sz. �s �n

csod�lkozom, de �rzem, hogy tudtam m�r, hogy a "minden" az, csak ilyen lehet. Teljesen �tl�tsz�, �s g�mb�ly�. Pontosabban azon csod�lkozom, hogy olyan nyilv�nval� volt eddig is, hogy a "minden" az eg�sz, az ilyen amilyennek most l�tom, T�rben, form�ban dimenzi�ban, hogy �n ezt tudtam de kifejezni

megmagyar�zni, vagy megmutatni nem tudtam. � ism�t megsz�lalt: - minden, ami eg�sz, r�szekb�l �ll. Mosolygok, mert ezt is tudtam, �r�m t�lt el ez a tud�s hatalm�nak �r�me, de a szappanbubor�k, sz�tzuhan

a szemem l�tt�ra. Milli�nyi kicsi gy�ngy lesz, ami vastagon lepi be a f�vet. K�pr�zatos f�nyek �s sz�nek gurulnak szerte sz�t. Fel�llok �s odamegyek. Mez�tl�b taposok a gy�ngysz�nyegre. �gy v�lem 50 cm

vastags�gban, lepi el a f�vet, m�gsem kell fell�pnem, mint egy l�pcs�fokra. J�rk�lok a gy�ngy�k�n. Le�rhatatlan a sz�ps�g a forma, az �sszhang a harm�nia. Sz�p, �tl�tsz� gy�ngy�k, kisgoly�k, apr� szappanbubor�kok. �tl�tsz�ak �s l�tom a f� z�ldj�t, kicsinyke sz�l�r�gy szemekhez hasonl�tanak. Megriadok, mert �rzem a

talpammal, hogy valamennyi gy�ngy �l Mintha milli�nyi l�lek lenne a talpam alatt, �sszenyomom �ket, �s sikoltoznak. Jaj ki�lt�sokat hallok. H�tr�lok �s leguggolok. Felmarkolok n�h�ny gy�ngy�t, simogatn�m,

nyugtatn�m a jajgat� lelkeket. N�zem, ahogy gurulnak ujjaim k�z�tt. Mind egyforma mind ugyan akkora, mind szab�lyos �s �tl�tsz�. Meleg �s puha tapint�s� �l� l�ktet�, mint a sz�v. A tenyeremben l�v�k b�rsz�n�ek, �s m�g a teny�r vonalaim is �tl�tszanak rajtuk. � a l�ny ism�t megsz�lal a saj�t hangomon: - Ez az eg�sz, a minden, aminek te is r�sze vagy, - l�tod mind egyforma semelyik sem k�l�nb�zik a m�sikt�l. Vitatkozn�k, - de �n m�s vagyok �s ebben a pillanatban ism�t

fent vagyok, fentr�l l�tok mindent, de �n a testem, lent a f�ld�n a gy�ngy�k k�z�tt kicsi sz�rke pontocska, az �n vagyok. M�s mint a t�bbi, de gyorsan n�v�k, �ppen akkor�ra mint az �sszes g�ngygoly�cska. A sz�rke pontocska �tl�sz� gy�ngy�csk�v� v�ltozik.  Tudom, hogy a sok k�z�tt most �n vagyok az egyik, �s ugyan olyan, mint a t�bbi. L�tom magam egy �tl�tsz� kicsi gy�ngyben, benne az eg�sz �letem. Egy t�lcs�r alakzat hirtelen

torn�d� sebess�ggel felsz�vja a f�ldr�l a

gy�ngy�ket. Sodornak magukkal a t�bbiek. Menn�k, de nem mehetek K�zd�k, �s kiny�jtom a f�ld fel� kezem, kiab�lok, dolgom van, itt a f�ld�n odabent a h�zban alszik k�t gyerek, �s nekem vigy�znom kell

r�juk. Nem mehetek, veletek kapaszkodom, de m�r nincs mibe. A t�lcs�r, sz�d�t� gyorsas�ggal szippant mag�ba, az apr� gy�ngy milli�k ism�t �ri�s szappanbubor�kk� rendez�dnek, a hi�nyz� gy�ngy�k a hely�kre �lnek, valamennyi r�m mosolyog, �s ez nyugalommal t�lt el. Egy �s eg�sz vagyunk. Melegs�g j�rja �t a testem Hangokat hallok. 

Aut� f�kez, ny�lik, majd z�r�dik a kapu.  Ugat a kutya. Kinyitom szemem, otthon vagyok a szob�mban, az �gyamban. December van d�lut�n, borong�s sz�rke nap. Mennyi id�t alhattam, t�n�d�m? �s az

�r�ra n�zek, tal�n 2-5 perc. �lom volt ???

�n azt mondom �LM�NY volt �s nem �lom.

***************

 2002 dec.8 Judit