A tudatos �lmod�s �s szellemtudom�nyi vonatkoz�sai,

1. r�sz

�let�nk harmad�t az alv�s �s �lom �llapot�ban t�ltj�k. Ez ugyan�gy r�sze vil�gunknak, melyre megismer�s�nknek ki kell terjednie. B�r az �lmokkal val� avatatlan foglalkoz�s, p�ld�ul nappali tov�bbsz�v�get�s�k rossz hat�ssal is lehet lelk�nkre, az igaz szellemtudom�nyos vizsg�l�d�s nagy er�t mer�thet bel�le. Hiszen ezen �llapotban, b�r nem tudatosan, de a magasabb vil�gokban tart�zkodunk. A tan�tv�nynak teh�t feladata, hogy tudatoss�ga folytonoss�g�t kiterjessze ezen id�szakra is.

Az �lom mint tudat�llapot

A h�tk�znapi �letben az �lmokat �ltal�ban nem tartj�k nagy jelent�s�g� jelens�geknek, s�t hom�lyosnak, kaotikusnak, val�tlannak, butas�gnak v�lik. Ez t�ved�s. Mind az �lmod�s folyamat�nak, mind a konkr�t �lmoknak jelent�s�ge van. K�l�n�sen a tan�tv�ny �let�ben. Az emberek az �lmokat legink�bb az�rt tartj�k hom�lyosnak, mert belefeledkeznek a nappali �let benyom�saiba, saj�t �ll�spontjaik t�ltik ki lelk�ket, �s a megszokotthoz k�pest m�s dolgokat felmutat� �lmokra nappal nem eml�keznek vissza tiszt�n. Pedig az �lom - �s ezt a tudatos �lmod� ismeri fel - olyan tiszta �s vil�gos, mint a nappali �let. Az �lmok nem is kaotikusak, csak �ppen olyan er�k rendezik, amelyeket a h�tk�znapi ember nem ismer. A meg nem �rtett �lom olyan, mint egy felbontatlan lev�l, a meg�rtett �lom viszont vil�gos �zenet. Az �lom vil�ga �ppoly val�s, mint az �brenl�t�, csak a vil�gnak egy m�sik szelet�t mutatja. F�lre�rti a vil�got az, aki ezt k�rdi: "Ez �lom vagy val�s�g?" Ugyanakkor az �brenl�t �s az �lom vil�ga egyar�nt �lomnak mutatkozik a megvil�gosodott tudat felismer�seiben. Mondj�k azt is: "Olyan butas�got �lmodtam." Az ilyenek csak a racion�lis dolgokat ismerik el igaznak. Az �lmokban, ahol a tudatos gondolkod�s eleme �s az �ltala teremtett vil�g hi�nyzik, neh�z megl�tni a magasabb �rtelmet.

�rdekes t�ny az is, hogy bizonyos embereknek egy�ltal�n nincsenek �lmaik. Term�szetesen vannak, csak nem tudnak r�la - de vajon mi�rt? Egy �tlagos �jszaka az ember �t-hatszor is �lmodik. Ahogy k�zeledik a reggel, �gy lesz egyre magasabb a tudatoss�gi szint, egyben az �lmok jelent�s�ge is �gy n�vekszik. A tudatoss�g adja, hogy az ember k�nnyebben eml�kszik az utols� �lomra. Aki nem eml�kszik �lmaira, az Jung szerint:

1. vagy k�z�mb�s a lelki �let jelens�geire,

2. vagy elfojtott tartamok miatt nem eml�kszik azokra vissza, nem tud azokkal szembes�lni,

3. vagy m�s �lmodja meg �lmait,

4. vagy olyan, akinek lelki konfliktusai teljesen felold�dtak m�r, �nmegval�s�tott ember, akinek m�r nincsenek �lmai.

Ma �tlagosan n�gy tudatszint jelenhet meg az ember �let�ben. Az �s-Szaturnusz maradv�nya a m�lytransz �llapota, ekkor az �n �s az asztr�ltest is elhagyja a fizikai s�kot, �s az �tertest is kics�szik kiss� a fizikai testb�l. Az alv�s �llapota, mely k�t �lom k�zt jelenik meg, a Nap-�llapotunkra eml�keztet, hiszen az �n �s az asztr�ltest is kint van, az �ter- �s a fizikai test pedig egy�tt. Az �lom �llapota a Hold k�ptudat�ra utal. Ekkor az asztr�ltest az �gyban marad, �s csak az �n nincs a h�rom als�bb testtel szorosan egy�tt. �ber, nappali tudatunk l�nyege, pedig az, hogy mind a n�gy test�nk egy�tt van a fizikai s�kon. Ez a t�rgyi tudatoss�g. Az el�bbi h�rom sem puszta ism�tl�d�se az �si �llapotoknak, mert a F�ld�n megjelent �n sosem szakad el teljesen a t�bbi testt�l, �gy jelenl�te belej�tszik azok folyamataiba.

A fejl�d�s k�vetkez� l�pcs�fokain egy magasabb szinten megism�tl�dnek a r�gi �llapotok. �jra v�gighaladunk a t�bbi szinten, de az �ber tudat megtart�s�val. Ha az ember el�ri az �lomb�li tapasztal�s szintj�t, de �gy, hogy �nje nem hagyja el az als�bb testeket, akkor besz�l�nk imagin�ci�r�l, vagyis szellemi l�t�sr�l. �brenl�t �s alv�s �sszekapcsol�sa adja az inspir�ci�t (szellemi hall�s), a nappali tudat megtart�sa a m�lytranszban pedig az intu�ci�t (szellemi l�ny�lm�nyt).

�lom �s tudatos �lmod�s

A tudatos �lmod�s olyan �llapot, amikor �ber tudattal vagyunk jelen az �lmod�sban, viszont �n�nk nem kapcsol�dik szorosan az als�bb testekkel. B�r az asztr�llal megmarad az �sszek�ttet�se, illetve hat r�, �s ez adja az �ntudat erej�t. Ezek alapj�n mondhat�, hogy az imagin�ci� az, amikor a tudatos �lmod�s szintj�t el�rj�k a nappali �letben is. �ppen ez�rt a tudatos �lom j� el�k�sz�t�je lehet a magasabb l�t�snak.

Az �lom kezdetben h�rad�s a nem-tudatos ter�leteken t�rt�n� esem�nyekr�l, de nem maga az esem�ny. Olyan, mint a sz�lf�jta levelek, ahol mag�t a szelet nem l�tjuk, s ez a tudattalan folyamat, a falev�l pedig a l�lekben l�v� benyom�sok. Az �lom sor�n az asztr�ltest �tadja az �tertestnek mindazon �lm�nyeket, melyeket az asztr�ls�kon szerzett. E folyamatban l�v� �ntudatra �bred�s a tudatos �lom. Mag�t az �lmot t�bb er� �p�ti fel. Alapja az, amit a szellem �l �t az asztr�lis s�kon, de ezt elhom�lyos�tj�k a k�ls� ingerek, az elfojtott v�gyak, nem tudatos asztr�lis tartalmak, az el�z� napi, gyermekkori �s el�z� �letbeli eml�kek. Mindezek miatt az asztr�lis vil�g t�nyleges tapasztal�sa csorb�t szenved. Hogy mennyire tiszta a tapasztal�s, az a tan�tv�ny el�rehalad�s�t jellemezheti. Ugyan�gy az is mondhat�, hogy mindebb�l mennyit tud �thozni nappali �let�be is. Nagy elt�r�sek lehets�gesek. A gyakorlottabb ember k�pes megk�l�nb�ztetni, hogy p�ld�ul egy adott �lomalakja szem�lyes elemekb�l �p�lt-e fel, vagy t�nyleges tal�lkoz�s t�rt�nt egy m�sik l�lekkel. Ugyan�gy �rezhet� nagyj�b�l, hogy egy �lomesem�nyben mennyi az el�z� napi eml�k, illetve mennyi a magasabb vil�gok �zenete. Ez k�l�n�sen a tudatos �lomban t�nik el�, mikor szemt�l szemben �llunk az �lommal. Azonban, hogy mi maga az �zenet, nem biztos, hogy �tl�that� e szinten. A c�l, hogy az �lmod� tudatosan kisz�rje �lma k�zben mindazt, ami nem a magasabb vil�gb�l sz�rmazik, hogy ler�ntsa r�la az �lmok f�tyl�t.

Az �lmok k�z�ns�gesen val�ban kaotikusabbak, mint ahogy az �tlagos ember lelki �lete sem a rendet t�kr�zi. A tan�tv�ny �lmai egyre ink�bb logikusabb�, vil�goss� v�lnak, �s �lombeli viselked�se is a nappali �let�hez kezd hasonl�v� v�lni. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a tudatos �lomban - a hagyom�ny szerint - az ember kilencszer magasabb szinten �ll, �s tudatosabb �nmag�hoz k�pest. Ez igaz is: tudatos �lomban el�g egyszer felismerni p�ld�ul egy rep�l�si technik�t, a k�vetkez�kben az b�rmikor �jra haszn�lhat�.

L�v�n, hogy az �tertest elhaszn�lja energi�it a nappali �let folyam�n, az �lom egyik feladata az, hogy az asztr�ltest a magasabb vil�gb�l felvett energi�val �jra felt�ltse. Ahogy a test a fizikai s�khoz tartozik, �s bel�le kapja t�pl�l�k�t, �gy az asztr�ltest haz�ja a l�lekvil�g, melyb�l minden �bred�s kiszak�tja. Az �rz�ki vil�gba s�llyed�st csak �gy b�rja ki, ha id�nk�nt visszat�r saj�t vil�g�ba. Az erre val� k�sztet�s jelentkezik f�radts�gk�nt, melyet alv�snak kell k�vetnie. A fizikai testet az �tertest �p�ti fel, de ehhez az asztr�lt�l kapja a mintak�peket. A tudatos �lmod� teh�t, ha belesz�l az �lom term�szetes folyamat�ba, megv�ltoztatja az �tad�s term�szetes menet�t. Az igazi tudatos �lmod� csak szeml�l �s kutat, nem megv�ltoztat!

A k�t �brenl�t k�zti �llapotban val� tudatoss�gnak t�bb szintje is van. El�sz�r a tan�tv�ny azt �ri el, hogy �lmaiban r�j�n, hogy �lmodik. Ezt k�veti annak az �llapotnak a tudatos�t�sa, amely k�t �lom k�z�tt van, �s alv�snak nevezz�k. A harmadik szint a tudatos elalv�s. A legnehezebb a tudatos �bred�s. A tudatoss�g �gy folytonoss� v�lhat, �s kiterjedhet az elalv�skor a kis k�sz�b �r�vel val� tal�lkoz�sra, amikor az ember visszafel� �tn�zi �s �t�rt�keli az eltelt napot, illetve az �bred�skor a nagy k�sz�b �r�vel val� tal�lkoz�s, melynek sor�n az elk�vetkezend� nap esem�nyeit az ember nagy vonalakban �tn�zi, s kap seg�ts�get az egyes karmikus csom�pontok megold�s�hoz.

Az �lmok ter�n felmer�lnek olyan dolgok, melyeket csak a szellemi megismer�s tesz vil�goss�. Ha bizonyos t�nyek - melyeket k�t �lom k�zt tapasztal az ember -, nem tudnak az �lmokban megjelenni, azok akkor is felsz�nre ker�lnek, de a nappali �letben. Ezek a v�zi�k. Az ember nappali elszendered�s�b�l t�pl�lkoznak a sejt�sek. A holdk�ross�g pedig egy olyan �llapot, melyben �lland�sul az �brenl�t �s az �lom k�sz�b�n val� l�t�llapot. Az egyik leg�rdekesebb, pedig a lelkiismeret t�nye, ami l�t�t a magasabb vil�gokb�l �thozott mor�lis elveknek k�sz�nheti, melyekkel h�tk�znapi �let�nk be�ll�totts�gai sokszor ellent�tben �llnak. Ez �sszef�gg�sben �ll azzal is, hogy az embernek legink�bb az�rt tompul le a tudatoss�ga elalv�skor, mert tudata nem �ll harm�ni�ban a magasabb vil�gokkal, azok mor�lis elveit nem tudja mag��nak.

A tudatos �lmod�snak az imagin�ci� el�k�sz�t�s�n k�v�l sz�mos m�s el�nye is van. Ez olyan �llapot, ahol a fizikai vil�g t�rv�nyei t�bbnyire �th�ghat�ak, ez�rt kezdetben az �lom vil�g�val val� ismerked�s is �ri�si hat�ssal lehet a tan�tv�nyra. Itt tapasztalhatja el�sz�r igaz�n egy m�sik vil�g l�t�t. R�d�bbenhet arra, hogy a fizikai vil�gt�l f�ggetlen�l is lehets�ges tapasztal�s, s hogy hiedelmeiben mennyire k�t�dik a megszokott vil�ghoz. Nem tudatos lelki tartamokkal szembes�lhet, �s azokkal, mint �lomalakokkal besz�dbe elegyedhet. Felsejlik el�tte, hogy - l�v�n az elalv�s egyfajta kisebb hal�l - az emberi l�lek �s szellem t�l�li a hal�lt, �s ut�na is jelent�s esem�nyek zajlanak. S�t az igazi �let ott kezd�dik, mert az a vil�g, hatalmasabb, mint a fizikai, amib�l t�pl�lkozik.

A tudatos �lmod�sban az a k�l�n�s, hogy m�g a nappali �szlel�shez, az �n tudat l�trej�tt�hez a fizikai vil�g adja a t�maszt az azzal val� �tk�z�s �ltal, addig itt meg kell tanulnunk e n�lk�l is fenntartani az �ntudatot. Az �tlagember elvesz�ti tudatoss�g�t, amint az asztr�ltest �s az �n a lelki-szellemi vil�gba t�vozik. A tan�tv�ny fejl�d�s�ben az �lmokban val� tudatoss�g egyr�szt term�szetesen jelentkezik egy id� ut�n, mint eredm�ny. M�sr�szt �rdemes k�l�nb�z� gyakorlatokat v�geznie �s lelki tulajdons�gokat elsaj�t�tania, hogy ezt el�seg�tse. Ezekr�l fog sz�lni a k�vetkez� r�sz.

A tudatos �lmod�s nagyj�b�l azt jelenti, hogy �lmod�s k�zben tiszt�ban vagy azzal, hogy �lmodsz (ha megfigyelted, �ltal�ban ez nem jellemz�), �s hogy ebben a tudat�llapotban b�rmit megtehetsz. T�bbek k�z�tt arra is lehet�s�get ny�jt, hogy a saj�t szem�lyis�ged legrejtettebb r�szeivel is k�zvetlen�l besz�lgethess.