anjud
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
szmll
Induls: 2005-01-19
 
A hall
A hall : Azoknak akik gyszolnak.

Azoknak akik gyszolnak.

  2005.04.06. 00:34


C. W. LEADBEATER

 

AZOKNAK, AKIK GYSZOLNAK

 

Testvr, a hall olyasvalakitl fosztott meg tged, akit mly odaadssal szerettl, s aki az egsz vilgot jelentette szmodra. Ez a vilg most res lett neked s gy rzed, hogy nem rdemes letedet vgig lni. Az az rzsed, hogy az rm rkre elhagyott, lted nagy s remnytelen szomorsg. Fjdalmasan epedsz egy letnt kz rintse utn, s egy olyan hang utn vgydsz, amely rkre elnmult. Folyton csak magadra s ptolhatatlan vesztesgedre gondolsz. Bnatodhoz mg az a szomorsg is jrul, hogy azt ugyan tudod, hogy kedvesed itt ha­gyott, de nem tudsz rajta eligazodni, hov, mer­re ment? Remled, hogy j helyen van, de ha fel­fel tekintesz, res minden s zokogsodra nincs vlasz. gy aztn ktsgbeess s ktely vesz rajtad ert, s felhbe burkolja a soha le nem nyugv napot.

 

rzsed nagyon is termszetes s n, ki e sorokat rom, teljesen megrtelek. A legna­gyobb mrtkben rokonszenvezem mindazokkal, kiket hasonl csaps sjtott. De ennl tbbet szeretnk rted tenni. Remlem, hogy segtsget s megknnyebblst adhatok neked. Ha ezer hason­l esetben addott mr segtsg s megknnyebb­ls, mirt ne sikerlne ez veled kapcsolatban is?

 

Azt fogod krdezni: „Hogy lehet meg­knnyebbls, remny az n szmomra?”

Az legyen vigasztalsod, hogy bnatod tvhiten alapul. Olyasvalamin tpeldsz, ami tulajdonkppen meg sem trtnt. Ha megrted a tnyllst, nem fogsz tbb tpeldni.

 

Feleleted ez lesz: „Az n vesztesgem az, rajtam csak gy lehet segteni, ha visszaadod halottamat.” rtelek, de pillanatnyi trelmet krek, mg hrom rvemet megrted. Elszr csak szles, nagy vonalakban fogom ecsetelni, s csak ksbb kezdek majd meggyz rszletekbe.

 

1. Vesztseged csak ltszlag az, s csakis a te nzpontodbl tlve az. Ms lt­krbe szeretnlek helyezni. A te szenvedsednek az az oka, hogy a termszet trvnyeit nem isme­red. Engedd meg, hogy e trvnyek megismersben egynhny alapigazsgnak elsorolsval, melye­ket azutn tetszsed szerint tanulmnyozhatsz, segtsgedre lehessek.

2. A hall utn val let nem titok tb­b s szeretett halottad miatt nem kell, hogy nyugtalant bizonytalansgban maradj. A sr utni let ugyanazon termszeti trvnyeknek van alvetve, mint a mink, mellyel mr kellen ksrleteztek, s amelyet tudomnyos pontossg­gal vizsgltak meg.

3. Nem szabad gyszolnod, mert ez szere­tett halottadra nzve kros. Ha majd meggyzdsz errl az igazsgrl, nem fogsz tbb gyszolni.

 

Vlemnyed szerint mindez csak feltevs. Mi az alapja jelenlegi hitednek? Legyen az br­milyen, azrt vallod, mert valamely egyhz ezt gy hirdeti, vagy valamely szent knyvben gy van megrva, vagy pedig a krnyezetedben ez az ltalnosan elfogadott hit, a mai korszak elfo­gadott nzete. Ha eltlet nlkl fogsz tl­kezni, megltod, hogy az effajta felfogs is csak feltevsen alapul. Hiszen az egyhzak is kln­bz nzeteket vallanak s a szent knyvek r­sait is klnflekpp rtelmezik. Korod elfoga­dott nzete nem alapul hatrozott tudson. Szerencsnkre mindez csak mendemonda. Ezek a dolgok, melyek oly kzelrl s mlyen rintenek bennnket, tl fontosak ahhoz, hogy ne tehessk ki se vak hiedelemnek, se pedig mersz llt­soknak: a tudomnyos kutats s rendszerezs bizonyossgt kvnjk meg. Ilyenfajta kutat­sok, ilyen rendszerezsek trtntek, ezeknek eredmnyt terjesztem eld. Nem kvnom, hogy vakon elfogadd. n csak azokat a tnyeket soro­lom el, melyekben biztos vagyok s felhvlak e tnyek vizsglatra.

 

Az ember sszettele

 

Vegyk csak sorba lltsainkat s fi­gyeljk meg egyms utn. Hogy e trgyat jobban megrthesd, el kell, hogy mondjak egyet-mst az ember alkatrl. Ez ltalnossgban ismeretlen az olyanok eltt, akik nem foglalkoztak vele szakszeren. Bizonyra hallottad mr, hogy az embernek lelke van, s ez a llek halhatatlan. Azt lltjk rla, hogy a test halla utn tovbb l. Szeretnm, ha flredobnd ezt a bizonyta­lansgot s megrtend, hogy az igazsgnak fer­de belltsa ez. Ne mondd: „Remlem, hogy van lelkem”, hanem: „Tudom, hogy llek vagyok.” Mert ez a val igazsg: az igazi ember llek, s van teste. A test, az mg nem az ember, csak az em­ber ruhja. Az, amit hallnak mondanak, csak levetse egy elviselt ltzknek s nem jobban kimlsa az embernek, mint az, ha leveti fell­tjt. gy teht nem a bartodat vesztetted el,  csupn a nla hasznlatban lv s tlnk meg­szokott felltjt. E felltnek ugyan vge sza­kadt, de nem az embernek, ki viselje volt s valszn, hogy az ember az, akihez ragaszkod­tl, s nem a fellt.

 

Hogy bartodnak helyzett megrthesd, elssorban sajt magaddal kell, hogy tisztba jjj. Prbld megrteni, hogy halhatatlan lny vagy; halhatatlan, mert isteni vagy bens lnye­gedben, mert szikra vagy Isten tzbl, mely megvolt jval azeltt, mieltt felvetted ezt az ltzket, melyet testnek nevezel, s hogy ltez­ni fogsz tovbbra is azutn, amikor mr ez a test elporladt. „Isten sajt rkkvalsgnak kpre teremtette az embert.” Ez nem beszdfor­ma vagy vallsos hit, ez vglegesen megllap­tott tudomnyos tny, mely, ha fradsgot veszel, s az erre vonatkoz irodalomban olvasgatsz, bi­zonytkokkal szolgl. Ha el tudod kpzelni, hogy lelkednek igaz ltben mostani leted csak egy napot jelent, ez igazsgot szeretett bartodra alkalmazva beltod, hogy nem az, aki megsznt ltezni, hanem csak a levetett teste.

 

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy gy gondolj re, mint egy testnlkli leheletre. Le­hetleg gy foglalkozzl vele, mint amilyennek rgen ismerted. Valamikor rgen gy szlt Szent Pl: „Van egy termszetes s van egy szellemi  test.” Az emberek helytelenl rtelmezik ezt a  mondst, mert ezen testekre, mint folytatlago­sakra s nem mint bennnk egyszerre ltezre gondolnak. Te - gy amint vagy s ezt olvasod - egyszerre mindkett birtokban vagy, vagyis van „termszetes” vagy fizikai tested, amelyet lt­hatsz, s van egy msik, egy bens tested, amely lthatatlan, ezt nevezte Szent Pl „szelleminek”. Ha leveted fizikai testedet, mg mindig marad msik, finomabb anyagbl kszlt eszkz. Ekkor szellemi testedbe vagy ltzve. Ha fizikai tes­tnket szimbolikusan felltvel vagy kabttal hasonltjuk ssze, szellemi testnk lesz az az als ruha, amelyet a fels ruha alatt viselnk.

 

Ha mindez rthet eltted, menjnk egy lpssel elre. Nemcsak a halllal vetjk le szilrd anyagbl kszlt felltnket, nem! Minden jjel, amikor alszunk, kibjunk belle, s szellemi testnkben barangoljuk be a vilgot - lthatatlan formban - ami ezt a sr vilgot illeti. Azonban ama bartaid tisztn ltjk, kik ugyanazon idben hasznljk szellemi testket.  Minden test csak hasonl srsgeket fog meg­ltni. Fizikai tested csakis fizikai testeket lt, szellemi tested viszont csakis szellemi testeket fog szlelni. Ha jra kabtodba bjsz, vagyis visszatrsz szilrd testedbe, s ezen ala­csonyabb vilgban fl (vagy le) bredsz, meg­trtnik nha, hogy visszaemlkezel - br rende­sen meglehetsen eltorztva - arra, amit valahol msutt lttl, s ezt lomnak fogod nevezni. Az lmot tulajdonkppen ideiglenes hallnak mond­hatnnk, ilyenkor nem veted le egszen fellt­det. Ebbl azt ltod, hogy alv llapotodban ugyanolyan helyzetben vagy, mint elhalt bartod. Hogy mi ez a helyzet, azt rgtn elmagya­rzom.

 

A hall utni letrl szmtalan elmlet van. A legtbb kzlk rgi szentrsok flre­rtsn alapul. Rettenetes dogmaknt vallotta majdnem egsz Eurpa azt, amit rkk tart bntetsnek neveznek. Br csak a remnytelenl tu­datlanok hisznek ma mg benne, alapul vve Krisztus flremagyarzott szavait. Mindezekben a papsg mg megerstette ket. Ez a hit hata­lom volt az szmukra, mellyel fken tudtk tartani a tudatlan tmegeket, hogy erklcsileg javtsk. Amint a vilg civilizcijban haladni kezdett, mindjobban reztk e hitnek nemcsak is­tenkroml, de nevetsges voltt is. Azutn jt­tek a vallsjtk, kik jzanabb mdozatokat hoztak. Ezek az lltsok is mind igen homlyo­sak s tvol esnek a nagy igazsgnak egyszer­sgtl. Az sszes egyhzak tanait bonyolultt teszi, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy belltsa­nak egy kptelen s alaptalan dogmt egy kegyetlen, haragos Istensgrl, aki bntalmazza npt. Ezen irtztat tant a primitv jdaizmusbl plntltk t, ahelyett, hogy Krisztus tant fo­gadtk volna el, mely szerint Isten npnek sze­ret Atyja. Azok az emberek, akik az alapigazs­gokat megrtettk, hogy Isten a szeretet, s a vilgegyetemet rkkval s blcs trvnyek szablyozzk, kezdtk beltni, hogy ugyanezek­nek a trvnyeknek van alvetve a sron tli let is. De mg most is homlyos a hit. Beszlnek ne­knk egy tvoli mennyorszgrl, egy a tvoli jvben bekvetkez tletnaprl, de vajmi kevs felvilgostst adnak arra nzve, hogy mi trtnik itt s most. Akik tantanak, nem lltjk, hogy szemlyes tapasztalatuk van a sron tli letrl, nem arrl beszlnek neknk, amit k maguk tudnak, ha­nem csak arrl, amit msoktl hallottak. Hogy lehet ez kielgt a mi szmunkra?

 

Az igazsg az, hogy a vak hiszkenysg napja letnt. Tudomnyos korszakban lnk, a to­vbbiakban el nem fogadhatunk olyan eszmket, melye­ket nem tmaszt al az rtelem s a jzan sz. Semmi oka nincs, hogy mirt ne alkalmazhatnnk tudomnyos mdszereket azoknak a problmknak a megvilgtsra, melyeket rgen kizrlag a vallsokra bztak. Ezeket a rendszereket alkal­mazta a „Teozfiai Trsulat” s a „Society for Psychical Research” nev trsulat. Ezeknek a tudomnyos szellemben vgzett kutatsoknak az eredmnyrl szmolok itt be.

 

Szellemek vagyunk, de materilis vilg­ban lnk. Olyan vilg ez, melyet, brhogy is szemlljk a dolgot, mgis csak rszben ismernk. Csakis rzkeinkkel vehetnk rla tudomst, ezek pedig nagyon is tkletlenek. Ltjuk a szilrd trgyakat, rendes krlmnyeknl a folykonyakat is, a gzok mr rendszerint lthatatlanok. A kutats kimutatja, hogy a legritkbb gznl is vannak finomabb anyagok, ezek azonban fizikai rzknkkel mr nem rzkelhetk, azokrl fizi­kai eszkzkkel nem is szerezhetnk tapasztala­tokat.

 

Mgis rintkezsbe lphetnk velk, meg­figyelhetjk ket, de csakis szellemi testnk­ben, melyrl mr emltst tettem, mert an­nak is ppen gy megvannak a maga specilis r­zkei, mint a msik testnek. A legtbb ember ugyan mg nem sajttotta el, hogy mi mdon hasznlja ket, de ez olyan kpessg, amelyet mindenki megszerezhet magnak. Igenis tudjuk, hogy ez lehetsges, mert mr sokan eljutottak idig. s mindezek sok olyat kpesek szlelni, ami a fi­zikai ltkpessgen tl van. Az a tapasztala­tuk, hogy sokkal csodlatosabb a vilgunk, mint ahogy ezt valaha is fltteleztk. vezredek ta lnek benne emberek, s a legnagyobb rsznek halvny sejtelme sem volt ltnek magasztosabb s szebbik rszrl. A kutatsoknak az az ga, melyrl mr msutt beszmoltam, szmtalan bmu­latos eredmnyhez vezetett, s naponta jabb s jabb betekintst nyernk ebbe a vilgba. Mindezekrl a teoz­fiai irodalom szmol be. Itt csak arra akarunk szortkozni, hogy mik a tlvilg - vagy ahogy mondani szoks - a hall utni let krlmnyei s laki.

 

A szellemi test

 

Elssorban azt tudjuk meg, hogy a hall nem jelenti az let befejezst, ahogy ezt tu­datlansgbl feltteleztk. Ez csak tmenetet kpez az let egyik llapotbl a msikba. Mond­tam mr, hogy ez nem ms, mint a fell­t levetse: az ember hzikabtjban marad, vagyis szellemi testben. Ha szebben is hangzik a „szellemi test”, miknt Szent Pl mondja, azrt csak test az, ha pedig test, anyagbl van, ha fajslyra nzve finomabb is, mint amit ltal­ban ismernk. A szellemnek a fizikai test szolgltatja sszekt eszkzt a fizikai vilggal.  E teste nlkl, melyet eszkzl hasznl, lehe­tetlensg volna rintkeznie evvel a vilggal, hogy hasson re, s benyomsokat kapjon tle. Ugyanilyen szerep jut a szellemi testnek, mely  viszont sszekapcsolja a magasabb szellemi vilggal. Ezt a szellemi vilgot ne mint a tvol messzesgben ltezt s elrhetetlent keres­sk, nem, ez egyszeren ennek a vilgnak, amely­ben lnk, kiegszt, magasabb rend rsze. Ezzel nem azt mondom, hogy nem lteznek sokkal maga­sabban fekv s tvolabbra es vilgok. Ezzel csak azt mondom, hogy amit mi kznsgesen vett rtelemben hallnak mondunk, annak ezekhez a vi­lgokhoz semmi kze sincsen, s csupn tmenetet kpez ebben az ltalunk oly jl ismert vilgban egyik llapotbl a msikba. Azt ugyan lehetne mondani, hogy az az ember, ki e vltozson t­megy, lthatatlann vlik. m ha el tu­dod kpzelni, ltni fogod, hogy az ember sohasem is volt lthat, s az, amit mindig lttl, csak a teste volt, melyben lakott. Most egy msik, egy finomabb testbe kltztt, mely fizikai szemmel ugyan nem lthat, de egyltaln nem elrhetetlen.

 

Elssorban be kell ltnunk azt, hogy az gynevezett halott nem hagyott el bennnket. Mi abban a kusza hitben neveldtnk, hogy minden egyes halleset egy klnleges s csods jelen­sg. Mikor a llek elhagyja a testt, valahogy eltnik egy csillagon tli mennyorszgba:  de hogy milyen mechanikai eszkzkkel trtnik az tszllts ezeken az elkpeszt tereken keresz­tl, azt nem mondjk. A termszet folyamatai minden bizonnyal csodsak s gyakran rthetet­lenek elttnk, de sohasem tik arcul az rtel­met s a jzan szt. Ha az elszobban veted le a felltdet, evvel az aktussal mg nem tallod magad rgtn egy tvoli hegy cscsn; ugyanott maradsz, ahol lltl, csak ppen kls megjelen­sedben vltoztl. Pontosan ugyanez trtnik az emberrel, ha fizikai testt veti le, azrt mg ugyanott marad, ahol volt. Igaz, hogy nem ltod tbb, de ennek nem az az oka, hogy ment el, hanem, mert mostani testnek az anyaga olyan, hogy azt fizikai szemeddel nem lthatod.

 

Arrl meg lehetsz gyzdve, hogy csak egy igen csekly rsz az a termszet rezgseibl, melyekre szemnk reagl, ennl fogva csak azokat a szubsztancikat lthatjuk, amelyek ezeket a k­lnleges hullmokat visszatkrzik. A „szellemi test”-nek megltsa azon mlik, hogy megvan-e a hozzval kpessgnk, hogy hullmzsait fel­fogjuk. Ezek azonban teljesen ms fajtjak, mi­vel finomabb anyagbl erednek. Mindezt, ha rdekldsz irnta, rszletesen megtallhatod a teozfiai irodalomban.

 

Bennnket egyelre csak az rdekel, hogy fizikai testnkkel csak a fizikai vilgban l­tez dolgokat lthatjuk s tapinthatjuk. „Szel­lemi test"-nkben pedig csak annak a vilgban ltez dolgokat szlelhetjk. Tartsd mindig szem­ eltt, hogy ez semmifle rtelemben nem nevezhe­t egy msik vilgnak, mert ez csak ennek a vi­lgnak egyik finomabb rsze. Igenis lteznek ms vilgok is, de ezek most nem rdekelnek ben­nnket. Az az ember, akire mint elkltzttre gondolsz, az a valsgban mg mindig krltted van. Mg ha egyms mellett is lltok, te a te „fizi­kai test"-edben, pedig „szellemi test”-ben, nem vagy tudatban az jelenltnek, mert nem lthatod t; de ha lmodban elhagyod fizikai testedet, teljes ntudattal tudsz vele rintkez­ni. Egymssal val rintkezsetek ppen olyan t­kletes, mint amilyen azeltt volt. gy teht lmodban boldog egyttltben vagy vele, csak az brenlt riban rzed az elvlst.

 

lmok

 

Szerencstlensgnkre a tbbsgnl a fi­zikai s szellemi testek tudata kztt hzag van. Br a szellemi testben tisztn tudunk emlkezni a fizikaira, sok ember szmra lehetetlen, hogy brenltben be tudjon szmol­ni mindarrl, amit lelke vgzett, mg alv tes­tbl tvol volt. Ha ez az emlkezetnk tkle­tes volna, akkor megsznne rnk nzve a hall.

 

Nhny ember mr el is rte a tudatnak ezt a folytatlagossgt s ez valamennyinknl fej­ldsben van, mert ez rsze a lelki erk term­szetes kibontakozsnak. Sok emberben ez a ki­bontakozs mr megkezddtt, s gy thozzk az emlkezs tredkeit, de ltalban csupn lmok­nak s ezrt rtkteleneknek blyegzik. Fkppen azok szeretik lomnak nevezni, kik az lmot nem tanulmnyoztk, s sejtelmk sincsen rla, hogy mi is az. Ha mg kevesen is rendelkeznek teljes tisztnltssal s visszaemlkezssel, mr sz­mosan reztk szeretetteik jelenltt, mg ha nincs is arra val kpessgk, hogy ket meglssk. Msok pedig, ha nem is rendelkeznek hatrozott emlkezettel, lmukbl bizonyos ldsos nyugalom rzsvel brednek fl, mely a magasabb vilgban trtnteknek az eredmnye.

 

Jusson mindig eszedbe, hogy ez az alacso­nyabb vilg s a msik a magasabb rend, ebben az esetben pedig a nagyobb szabs magban foglalja a kisebbet. Az ottani ntudatodban teljesen em­lkezel arra, ami itt trtnt meg veled. lmod­ban - tmenve msik testedbe -  felszabadulsz fizi­kai tested htrnyaitl. Visszatrve ebbe az alacsonyabb vilgba, jra felveszed annak terht, s ekzben elhomlyostod a magasabb kpessge­ket, s ezek feledsbe merlnek. Ebbl az kvet­kezik, hogy ha elhalt bartoddal valami kzlni vald van, azt gondolatban vilgosan meg kell fogalmaznod elalvsod eltt avval az elt­kltsggel, hogy mindazt megmondod neki, s biz­tos lehetsz benne, hogy meg is teszed, amint csak tallkozol vele. Nha, egyes esetekben tud­ni szeretnd vlemnyt, s ilyenkor a tudat kt formja kzti hzag megakadlyoz abban, hogy fe­lelett emlkezetedbe visszaidzhesd. De ha kptelen is vagy egy hatrozott feleletre vis­szaemlkezni, gyakran ers benyomssal bredsz majd    kvnsgra vagy elhatrozsra vo­natkozan, s felteheted, hogy ez a be­nyoms helyes. Msrszt lehetleg keveset vedd ignybe, mert amint majd ksbb ltni fogod, ha­trozottan kros, hogy halottunkat - magasabb vi­lgban - olyan esetek zavarjk meg, melyek az letnek ahhoz a rszhez tartoznak, amelyek all felszabadult.

 

A hall utni let

 

Ez a halott letnek megfigyelshez ve­zet bennnket, mely igenis sokfle s nagyon is vltozatos, de legalbbis majdnem mindig boldogabb a fldi letnl. Ahogy ezt egy srgi szentrs mondja: „Az igazak lelke Isten kezben van, s itt nem rheti ket bntds; a tudatlanok szemben holtaknak ltszanak, tvozsukat nyomorsgnak tartjk, hogy tlnk elmentek, vgleges pusztulsnak, de k bkben vannak.” Fel kell, hogy szabaduljunk az sdi elmletek all. A halott nem toppan hirtelen egy lehetetlen mennyorszgba, se nem esik egy mg lehetetlenebb pokolba. A sznak rgi, gonosz r­telmben val pokol nem is ltezik. Sehol, sem­mifle rtelemben nem ltezik ms pokol, mint amit mi teremtnk nmagunknak. rtsd meg, hogy a hall semmit sem vltoztat az emberen, nem alakul hirtelen szentt vagy angyall, mint ahogy nem lehet rgtn kornak legnagyobb bl­cse sem. Ugyanaz lesz egy nappal a halla utn, mint amilyen egy nappal azeltt volt. Ugyanazon rzelmekkel, hajlammal, ugyanazon intellektus­sal rendelkezik, csupn azzal az egy klnbsggel, hogy fi­zikai testt elvesztette.

 

Prbld megrteni, hogy ez mit jelent. Je­lenti a fizikai fjdalom s fradtsg lehets­gtl val tkletes felszabadulst. Jelenti to­vbb minden bosszant ktelezettsg mellzst s teljes szabadsgot (taln elszr letben), hogy azt tegye, amihez kedve van. Fizikai letben llandan megszortsoknak van alvetve, hacsak nem ahhoz a kevs kivtelhez tartozik, aki anya­gilag fggetlen. Mindig kenyrkeres munkra szorul, s pnzt kell, hogy szerezzen sajt s a tle fggk szksgleteinek fedezsre. Csak egyes esetekben lvezet a munka, mint pl. a mvszeknl. De a munka ltalban olyan, hogy senki sem vgezn, ha nem volna rknyszerlve.

­

Itt ebben a szellemi vilgban nincs szk­sg pnzre. Nem kell sem elesgrl, sem laks­rl, sem pedig ruhzatrl gondoskodni, dvss­ge, szpsge djtalanul ll lakinak rendelke­zsre. Szellemi testben - ennek a vilgnak finom anyagban - tetszse szerint mo­zoghat ide-oda. Ha szereti az erd, a hegyek termszeti szps­geit, a tiszta eget, knye-kedve szerint lto­gathatja a vilg legmessebb helyeit. Ha szere­ti a mvszeteket, egsz idejt a remekmvek l­togatsnak szentelheti. Ha zensz, a vilg leg­tkletesebb zenekaraiba mehet, vagy az egyes vilghr zenszeket hallgathatja. Brmi is legyen klns fldi gynyrsge, most kizr­lag csakis annak lhet, s annak szentelheti egsz idejt. Legnagyobb mrtkben kvetheti kedvtelseit, feltve, hogy lvezetei vagy az r­telem, vagy a nemesebb emci krbe tartoznak, hogy kielgtskhz a fizikai test ne legyen szksges. Mindebbl azt lthatjuk, hogy minden rtelmes s tisztessges ember sokkal, de sokkal boldogabb halla utn, mint amilyen fldi let­ben volt, mert bsgesen van ideje nemcsak lve­zetekre, hanem arra is, hogy kielgten halad­jon az t legjobban rdekl irnyban.

 

Nincsenek teht ebben a vilgban boldog­talanok? igen! Mert az az let szksgkppen kvetkezmnye ennek, s az ember minden tekintetben teljesen ugyanaz marad, aki volt, mieltt testt elhagyta. Ha fldi letnek gynyrei alacsonyak s durvk voltak, kptelen lesz az itteni letben vgyainak eleget tenni. Az isz­kost olthatatlan szomj fogja gytrni, nem lvn tbb teste, amellyel azt csillapthatn; a fa­lnk a gyomor gynyreit fogja nlklzni, a fs­vny nem tall kapzsisgnak kielgtsre tbb aranyat. Az olyan ember, kinek fldi let­ben emberhez nem mlt szenvedlye volt, annak tovbbra is rabja marad. rzki embert most is izgalomban tart olyan epekeds, amelyet itt tb­b ki nem elgthet. A fltkenyt tovbbra is emszti fltkenysge, annl is inkbb, mert itt nem avatkozhat bele fltkenysge trgynak tetteibe. Az emberisgnek ez a fajtja tagadha­tatlanul szenved, de csakis az a fajta, akinek hajlamai s szenvedlyei durvk s fizikai ter­mszetek voltak. De mg ezek is teljesen nkezkben tartjk sorsukat. Csak le kell, hogy kzdjk ezeket a hajlamaikat, s rgtn felsza­badulnak szenvedseik all, melyek csakis az ilyen vgyakozsbl erednek. Tartsd szem eltt, hogy olyan, mint "bntets", egyltaln nincs.  Csak a meghatrozott okok termszetes okozata. Csak meg kell szntetned az okot, megsznik az okozat - nem mindig azonnal, de mihelyt az ok ereje kimerlt.

 

Sokan vannak olyanok, akik elkerltk ezeket a legdurvbb vtkeket, de vilgi letkben fkppen trsasggal s a vele jr ktelezettsgekkel trdtek, s csak a sajt lvezetkre gondoltak. Az ilyenfajta emberek nem szenvednek tnylegesen a szellemi vilgban, viszont igen gyakran az elhagyatottsg rzete vesz ert rajtuk s unatkoznak. Tallkoz­nak ugyan rokonlelkekkel, de egyhangnak talljk egymst most, hogy nincs tbb versen­gs s megsznt a ltszat. A jobb s okosabb elem, mely utn vgynnak, msfel lvn elfoglalva, elrhetetlen szmukra. Mindenki, akinek intel­lektulis vagy mvszi hajlamai voltak, sokkal boldogabbnak fogja magt rezni fizikai testn kvl, mint fizikai testben. Mg meg kell, hogy emltsem, hogy ebben a vilgban minden szszer rdekldst fokozni s fejleszteni lehet, ha az illet elgg okos, hogy ezt meg kvnja tenni.

 

A mvszi s intellektulis hajlam­ak klnsen boldogok ebben az j vilgban. De mg ezeknl is boldogabbak azok, akik buzglkodtak felebartaik krl, akik abban talltk 1eg­nagyobb gynyrsgket, hogy embertrsaikon se­gthessenek, ket istpoljk, oktassk. Br itt, ebben a vilgban nincs tbb semmi nven nevezend szegnysg, megsznt az hezs, nem reznek tbb szomjat, hideget, mgis vannak mg olyanok, akik vagy bnkdnak s ezeket meg lehet vigasztalni, vagy tudatlanok, s lehet ket oktatni. ppen, mert a nyugati orszgokban olyan keveset tudnak a sron tli vilgrl, sokat tallunk ebben a vilgban, akik­nek szksgk van az j let lehetsgeirl szl oktatsra. gy az olyan, aki tud, remnyt s rvendetes tnyeket terjeszthet ott is, pp gy, mint itt. De jusson mindig eszed­be, hogy az "ott" s az "itt" csak fogalmakknt szerepelnek vaksgunkban, mert az a vilg itt van, krlttnk van minden idben, s egy pilla­natra se gondolj r, mint valami elrhetetlen messzesgben lvre vagy nehezen elrhetre.

 

Teht ltnak bennnket a halottak, kr­dezhetnd, s halljk mindazt, amit beszlnk? Ktsgtelen, hogy ltnak bennnket abban az r­telemben, hogy jelenltnkrl tudattal brnak. Tudomsuk van arrl, hogy mi boldogok vagyunk-e vagy nyomorultak, de nem halljk a szavakat, ami­ket mondunk s nincs tudomsuk fizikai mkd­snk rszleteirl. Egy pillanatnyi gondolko­ds megmutatja, hogy mi a hatra ltsi kpessgknek. k most annak a testnek a laki, amit mi „szellemi test”-nek neveztnk. Az a test, amelyet magunkban hordunk, s amely pontos mso­lata a fizikainak (ami a megjelenst illeti).  brenltnkben azonban tudatunk kizrlag fizi­kai testnkben sszpontosul. Mondtuk mr, hogy csak fizikai anyag hathat fizikai testre, ugyan­gy a szellemi test csak a szellemi vilg anya­gt tudja szrevenni. Ennlfogva az, amit a holt ember lthat bellnk, az csak a mi szellemi testnk, melynek felismerse azonban nem okoz nehzsget. Ha alv llapotban va­gyunk, tudatunk azt a testet hasznlja, s gy a halott ember bren lvnek nz bennnket. De ha tudatunk fizikai testnkbe tr vissza, a holt embernek gy tnik, mintha aludnnk, mert br mg lt bennnket, de mi figyelemre sem mltatjuk s semmifle sszekttetsbe sem tudunk vele lpni. Ha egy l bartunk lomba merl, biztosak vagyunk ugyan jelenltrl, de pillanatnyilag nem tudunk vele rintkezni. A ha­lott szmra az l ember ber llapotban ugyanilyen helyzetben van. Mivel ber tudatunk­ban nem tudunk visszaemlkezni arra, hogy miket lttunk mialatt aludtunk, abban a hiszemben va­gyunk, hogy elvesztettk halottunkat. k azonban soha sincsenek abban a hiszemben, hogy bennnket elvesztettek, mert k mindenkor lthatnak minket. Rjuk nzve az az egyetlen klnbsg, hogy jjel vagyunk velk, s nappal vagyunk tlk t­vol. Mikor a fldn velnk voltak, pp fordtva volt.

 

Ami Szent Pl rtelmben a szellemi test (amelyrl mi rendesen, mint asztrl-testrl beszlnk), az rzseink s rzelmeinknek kln­leges eszkze. gy teht a mi rzelmeink s r­zseink teljesen tisztn lthatk lesznek a ha­lott szmra. Ha rlnk, k azt rgtn szre­veszik, de nem tudjk, hogy mi okozta rmnket. Ha szomorsg r bennnket, rgtn tudomsuk van rla, s osztoznak bnatunkban, ha nem is tudjk bnatunk okt. Termszetesen mindez brenltnk rira vonatkozik. Mg alszunk, ugyangy trsa­lognak velnk, mint ahogy ezt a fldn szoktk tenni. Itt a fizikai letben el tudjuk rejteni rzelmeinket; azokban a magasabb vil­gokban ez lehetetlen, mert szlelhet vltozs ltal rgtn megnyilvnulnak. Mivel sok gondolatunk sszefggsben van az rzseinkkel, a leg­tbb kzlk knnyen szlelhet abban a vilg­ban; de mindaz, ami az elvont gondolatok krbe tartozik, az itt rejtve marad.

 

Azt fogod mondani, hogy mindennek vaj­mi kevs kze van a gyermekkorunkban tanult mennyorszg s pokol fogalmhoz: de tny az, hogy ez az a valsg, amely a mtoszok m­gtt rejlik. Igazban nincs pokol, de nyilvn­val, hogy az iszkosok s kjencek alkottak ma­guknak egy nem egszen rossz utnzatot. Csakhogy ez nem rkkval s csak addig tart, amg a v­gyaik elkoptak. Minden pillanatban vget vethet­nek nekik, ha elg ersek s blcsek arra, hogy urai lehessenek az ilyen jelleg fldi vgyaknak, s fll emelkednek rajtuk.

 

Ez az igazsg az alapja a tisztttzrl szl katolikus tannak: az az eszme, hogy a hall utn bizonyos mennyisg szenveds kigesse az  emberbl a rossz tulajdonsgokat s csak ezek utn lvezheti a mennyorszg dvssgt. A ha­ll utni letnek van egy msik, magasabb foko­zata, amely megkzelti a mennyorszg fogalmt.  Ezt a magasabb sznvonalat akkor rhetjk el, ha minden alacsony s nz vgy teljesen eltnt. Ekkor az ember a vallsos elragadtats, vagy pe­dig a magas intellektulis tevkenysg llapotba megy t aszerint, hogy milyen a termszete s az irny, amelybe fldi letben energijt fek­tette. Ez r nzve a legmagasabb boldogsg, megnvekedett megrts s a valsg kzvetle­nebb megkzeltsnek korszaka. De ez az rm mindenkinek osztlyrsze lesz, nem csak a jm­boroknak.

 

Ezt nem gy kell felfogni, mint jutalmat, hanem ismt csupn, mint a fdi letben kifej­lesztett jellem elkerlhetetlen eredmnyt. Ha egy ember telve van magasztos, nzetlen szere­tettel s odaadssal, ha intellektulisan vagy mvszileg remekl fejlett, ennek a fejldsnek elkerlhetetlen eredmnye lesz az a gynyr, amelyrl beszltnk.

 

Mg meg kell emltennk, hogy mindezek csak egy letnek fokozatai, s mint ahogy fiatal­kori viselkedsnk kihat krlmnyeinkre mg ­letnk derekn is, st mg regsgnkre is, gy  egy embernek a fldi viselkedse dnt hatssal van azon tli helyzetre. Vajon rkkval az dvssgnek ez az llapota?  - fogod krdezni. Nem. Amint mr mondtam, ez csak a fldi letnek az eredmnye, s egy vges ok soha sem hozhat ltre vgtelen eredmnyt.

 

jraszlets

 

Az emberi let sokkal hosszabb s sokkal nagyobb szabs, mint ahogy ezt valaha is fl­ttelezted volna. A Szikra, amely Istentl szrmazott, jra vissza kell, hogy trjen hozz, mrpedig nagyon is tvol llunk az Istensg tkletessgtl.

 

Minden let fejldik, mert a fejlds Isten trvnye: az ember, br lassan, de llandan nvekszik a tbbivel egytt. Amit kzn­sgesen emberi letnek mondunk, az csak egy nap az valdi s hosszabb letben. Ugyangy, mint ahogy az ember reggelenknt felb­red, felveszi ruhjt s napi teendje utn lt, s ha leszll az j, leveti nappali ruhjt s pi­henni tr; s kvetkez reggel jra felbredve fl­be hagyott munkjt ott folytatja, ahol abbahagy­ta. Ugyangy, ha az ember a fizikai letbe jn, magra lti fizikai testt, mint ru­ht, ha munkjnak ideje lejrt, jra leveti l­tzkt. Ezt ti hallnak fogjtok mondani. Ez­zel nyugalmasabb krlmnyekbe megy t, melyeket  korbban mr lertam. Ha kipihente magt, jra testet ltve j napot kezd a fizikai letben s fejldsnek munkjt ott folytatja, ahol az flbe maradt. E hossz let mindaddig tart, mg az Istentl szmunkra kijellt isteni clt el nem rtk.

 

Rd nzve mindez j lehet, s mivel j, ezrt idegenszer s groteszk. De mindez, amit elmon­dottam, bebizonythat s gyakran kiprbltk. Ha minderrl olvasni kvnsz, az erre vonatkoz irodalmat tanulmnyoznod kell. Egy ilyen rvid s klnleges cl rpiratban csak a t­nyekrl, mint olyanokrl beszlhetek, s nem bo­cstkozhatom a bizonytkok felsorolsba.

 

Taln azt szeretnd mg krdezni, hogy a halott nyu­galmt nem zavarja-e meg a htramaradottakrt val aggodalom? Ez nha megesik s az effajta ag­godalom kslelteti haladsukat. Legynk teht azon, hogy tlnk telheten ne nyjtsunk alkal­mat arra, hogy ket megzavarjuk. A halottnak teljesen fl kellene szabadulni annak az let­nek a gondjaitl, amelyet mr elhagyott, hogy teljesen annak az j ltnek szentelhesse magt, amelyikbe az imnt jutott. Azok teht, akik letben utastsaitl fggtek, igyekezzenek n­llan gondolkodni; mert ha mg mindig fggnek tle, mentlisan erstik a kapcsolatokat avval a vilggal, amelytl elfordult. Mindenkor kiv­l jttemny, ha egy halottnak visszamaradt gyermekeirl gondoskodunk, mert ilyen esetben ez nemcsak a gyermekeket tekintve jttemny, de a szlt felszabadtja a gondoktl s gy seg­ti a flfel trtn haladsban.

 

Ha a halott fldi letben balga s is­tenkroml tantsokban nevelkedett, nha aggds gytri sajt jv sorst tekintve. Szerencsre a szellemi vilgban sok olyan  van, aki feladatul tzte ki, hogy az ilyen elm­tott embereket felkutassa s flelmktl a  tnyek alapos magyarzata rvn megsza­badtsa. Ezt nem csak halottak cselekszik, van igen sok l is, kik jjel, mg testk alszik, idejket a holtaknak szentelik, hogy felszaba­dtsk flelmktl s szenvedsktl, megmagya­rzva nekik az igazsg szpsgeit. Minden szen­veds tudatlansgbl ered. Oszlasd el a tudat­lansgot s elmlik a szenveds.

 

A gyermekek

 

A ltszlagos vesztesgnek egyik legszo­morbb esete az, amikor egy gyermek hagyja itt a fizikai vilgot, s a szlei nlklzik szeretett csacsogst. Mi trtnik teht a gyermekkel ebben az idegen j szellemi vilgban? Taln k a legboldogabbak valamennyik kzl, akik ide belpnek, s taln k rzik magukat rgtn teljesen otthonosan. Gondolj arra, hogy k nem vesztik el szleiket, testvreiket, a jtszpajtsaikat, akiket sze­rettek; csakhogy akkor jtszhatnak velk, amit mi jszaknak mondunk, ahelyett, hogy ezt nappal tennk; ennyi az egsz, gyhogy k nem rzik a vesztesget vagy elklntst. Addig sincsenek sohasem magukra hagyatva, mg a mi nappalunk tart, mert ott is ppen gy, mint itt, a gyer­mekek sszejnnek s jtszanak egymssal. Jt­szadoznak Elysium gynyr berkeiben. Tud­juk, hogy a gyermek mennyire lvezi azt, ha a trtnelem egyik vagy msik szerepbe beleli magt, vagy a fszerept jtssza egy cso­dlatos tndrmesnek, vagy kalandos trtnet­nek. E magasabb vilg finomabb anyagban a gon­dolatok lthat formkat ltenek, s gy a gyer­mek, aki egy klns hsnek kpzeli magt, azon­nal felveszi egy idre annak a kedvelt hsnek az alak­jt. Ha elvarzsolt kastlyt kvn, gondolata kpes ezt az elvarzsolt kastlyt megalkotni. Ha hadsereget akar veznyelni, az a hadsereg rg­vest ott terem. s gy a halottak kztt a gyer­mekek llandan el vannak halmozva rmmel - st gyakran kitren boldogok. s az a sok ms gyermek, akiknek msfle hajlamai vannak, akiknek gondolatai inkbb vallsos termszetek, k sem nlklzik azt, ami utn vgytak, mert az angya­lok s szentek tnyleg lteznek. Ez nem csak jmbor elkpzels. Mindazok, akiknek szksgk van rjuk, s akik hisznek bennk, bizonyra von­zdnak hozzjuk, s sokkal bartsgosabbaknak s dicsbbeknek talljk, mint ahogy ezt valaha is meglmodtk volna. Akadnak olyanok is, akik arra  vgynak, hogy Istent magt anyagi formban ta­lljk meg; de mg ezek sem csaldnak, mert a legnyjasabb s legkedvesebb tantk megtant­jk ket arra, hogy minden forma Isten formja, mert mindentt jelen van s azok, akik szolglni akarnak s segteni, mg ha az legalanta­sabb teremtmnyeit is, azok t szolgljk s t segtik. Gyermekek szeretnek hasznosak lenni, szeretnek segdkezni s vigaszt osztogatni. Tg terk van az effajta segdkezsre s vigaszta­lsra e magasabb vi1g tudatlanjai kztt. s a­mint gy tovbbhaladnak ennek a vilgnak dics terein, mint a knyrletessg s a szeretet hr­nkei, magukv teszik a rgi szp tants igaz­sgt: „Amit az utolskrt tesz valamelyiketek, azt n rettem teszitek.” s mi trtnik azokkal az apr kis csecsemkkel, akik sokkal fiatalabbak, semhogy jtszani tudnnak? , ne fltstek ket! Nem egy akad a holt anyk tborban, aki keblhez szortva gondjaiba veszi, hogy ddel­gethesse s szerethesse, akr csak a sajtjt. Az ilyen aprsgok rendesen igen rviden pihen­nek meg a szellemi vilgban s hamarosan visszatrnek a fldre. Igen gyakran ugyanahhoz az aphoz s anyhoz trnek vissza. Erre vonatkozan a kzp­kori szerzetesek egy klnsen kegyetlen hitet terjesztettek, hogy t.i. a meg nem keresztelt gyermekek rkre elvesztek. A keresztsg igaz szentsg s megvan a maga hasz­na. De ne akadjon egy is kzlnk, aki annyira korltolt felfogs lenne, hogy azt kpzeli, hogy egy ilyen kls formnak az elhagysa meg­vltoztathatja Isten rk trvnyeinek a mk­dst, vagy t a szeretet Istenbl knyrtelen zsarnokk vltoztatja.

 

Spiritizmus

 

Mostanig csak a halottak elrsnek ar­rl a lehetsgrl beszltnk, hogy lmunkban felemelkednk az sznvonalukra, ez pedig a kzlekedsnek normlis s termszetes mdja. A spiritizmusnak van abnormlis s termszetellenes mdszere is: az, hogy a halott egy pillanatra a hsnak a ftylt jra flveszi s gy a fizi­kai szemnek lthatv lesz. Az okkultizmus tanu­li nem ajnljk ezt az eljrst. Rszben azrt nem, mert az ilyen eljrs a holtat gyakran megakasztja tovbbfejldsben, msrszt pedig azrt nem, mert igen nagy benne a bizonytalansg, nagy a csals s a szemlycsere lehetsge. Ez a trgy sokkal nagyobb, semhogy ilyen kis rp­iratban szv lehetne tenni. „A hall msik olda­la" cm knyvemben behatan foglalkoztam ezzel. Talltok benne egyes elbeszlseket, melyek arrl szlnak, hogy a holtak maguktl trnek vissza ebbe az alacsonyabb vilgba, s klnfle ton-mdon manifesztldnak, lta­lban azrt, mert kvnnak tlnk valamit. Vala­mennyi ilyen esetben legjobb a lehet leggyor­sabban kifrkszni akaratukat, s igyekezznk eleget tenni kvnsgaiknak, hogy lelkletk megnyugodjon.

 

Ha kpes voltl mindazt, amit mondtam, ma­gadv tenni, meg fogod rteni, hogy brmennyi­re is termszetes volna hozztartoznk halln bsulni, ez a bnkds tves s kte­lessgnk, hogy azt lekzdjk. Nem kell, hogy ket sajnljuk, mert sokkal szlesebb horizont s bol­dogabb letbe mentek t. Ha elkpzelt elkln­tsnkn bsulunk, csak illzit siratunk, mert k tulajdonkpp nem vltak el tlnk. Sajt cse­lekedetnk nz, mert inkbb sajt ltszlagos vesztesgnkre gondolunk, mint az nagy s va­ldi nyeresgkre. Igyekeznnk kell a legnagyobb nzetlensget kifejteni, mint ahogyan ezt min­den igazi szeretettl elvrjuk. Rjuk kell gon­dolnunk s nem nmagunkra - nem arra, amit mi kvnunk vagy rznk, hanem egyedl arra, ami az javukat s haladsukat mozdtja el.

 

Ha gyszolunk, ha bskomorak s lehangol­tak lesznk, nehz felht kldnk feljk, amely elsttti egket. Ragaszkodsuk, irntunk r­zett igaz szimptijuk nyitva tartja e rettene­tes befolysunknak az ajtt. Teljesen tlnk fgg, hogy hogyan hasznljuk fel azt az ert, melyet hozznk val ragaszkodsuk kl­csnz neknk. Akarunk-e rajtuk segteni, vagy pedig akadlyokat grdtnk elbk - ez tisztn csakis a mi akaratunkon mlik. Btorsg s nzetlen­sg kell hozz, hogy ennek a kvnsgnak eleget tehessnk. Teljesen meg kell feledkeznnk nma­gunkrl abban a komoly szndk s szeret ha­junkban, hogy halottunk szmra a lehet legna­gyobb segtsget nyjthassuk. Minden egyes gon­dolatunk, minden egyes rzelmnk hat rjuk. Le­gynk teht vatosak, hogy ne legyen egyetlen egy olyan gondolatunk sem, amely ne volna sz­les ltkr s segt, nemest s tisztt.

 

Ha megvan az a lehetsg, hogy miat­tunk nyugtalankodnak, legynk llandan vidmak, gyzzk meg ket, hogy nem kell miattunk aggdniuk. Ha fizikai letkben nem rendelkeztek kime­rten rszletes s pontos tudomssal a hall utni letrl, igyekezznk azonnal magunkv tenni az erre vonatkoz felvilgostsokat, s ezeket jjelenknti tallkozsaink alkalmval tadni nekik. Miutn gondolatainkat s rzseinket annyira visszatkrzik, ezrt lssunk hoz­z, hogy csakis felemel s btort gondolatok­nak adjunk helyet. „Ha tudjtok ezeket a dolgo­kat: ldottak vagytok, ha megteszitek.”

 

Prblkozz megrteni mindennek az egy­sgt.

 

Csak egy Isten van, s mindnyjan egyek vagyunk benne. Ha teljesen tisztban vagyunk az rk Szeretetnek az egysgvel, akkor megsznt szmunkra a bnat. Akkor meg fog­juk valstani nemcsak a magunk szmra, hanem szeretteink szmra is, hogy letnkben vagy holtunkban az ri vagyunk, s benne lnk, mozgunk s lteznk, akr ebben a vilgban, akr pedig az eljvendben. A gyszols szoksa min­den hit s tuds hjn val. Minl nagyobb a tudsunk, annl nagyobb lesz a bizalmunk, mert teljes biztonsggal fogjuk rezni, hogy halot­tunk s mi egyarnt a tkletes Er s tkletes Blcsessg kezben vagyunk, melyet a tkletes Szeretet irnyt.

 

***

 

(A szveg fordtja ismeretlen. Nyelvezete szerint a fordts a XX. szzad elejrl szrmazik. Archaikussgt megtartva adjuk kzre.)

 

 
pontos idm
 
naptr
2025. Jlius
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 
Azok a linkek amiben n is szvesen elmerlk.
 
levl
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
a mai napra

 

A mosoly!

Htszz vvel ezeltt gy rt  a mosolyrl egy nmet Domokos-rendi szerzetes s misztikus r, Eckhart mester (1260-1327):

 "Ha az Atya rnevet a fira s az visszanevet, a nevets jkedvet kelt s a jkedv rmt teremt, s az rm szeretetet szl s a szeretet hvja el a Lelket s teremti meg a Szenthromsgot" 

 

 
nzegets
 

Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati hõszigetelését!    *****    * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!