MI A TEOZ�FIA?

�rta: I.K.Taimni

Megjelent: The Theosophist, 1963. novemberi sz�m�ban

A Teoz�fiai T�rsulat vezet�i igen sokat �rtak m�r err�l �s a t�rsulatban sokan hajlamosak azt hinni, hogy ezzel, ilyen �rtelemben sz�ks�gtelen tov�bb foglalkozni. Amennyiben azt szeretn�nk megtudni, hogy mi a Teoz�fia, csup�n azt kell tenn�nk, hogy elolvassuk mindazt, amit e t�m�r�l H.P.Blavatsky, Annie Besant, C.W.Leadbeater �s m�sok �rtak. Ez a magatart�s arra a f�lre�rt�sre alapoz�dik, hogy a Teoz�fia ide�k gy�jtem�nye, amit k�nyvel olvas�s�val �s el�ad�sok meghallgat�s�val lehet elsaj�t�tani, tov�bb� azokon val� m�ly gondolkod�ssal �s elm�lked�ssel.

Az emberi term�szet, a vil�gegyetem �s mindkett� alapj�ul szolg�l� val�s�g kiss� gondosabb megfontol�sa r� fog mutatni arra, hogy a Teoz�fia meg�rt�s�nek ilyen megk�zel�t�se igen el�gtelen �s nem megfelel�. M�r a Teoz�fia term�szete miatt sem vezethet benn�nket annak igazi meg�rt�s�hez. M�sr�szt azzal, hogy elm�nkben zavart �s �ntelts�get id�z el�, �ppen hogy meg fog akad�lyozni benn�nket az igazi tud�shoz vezet� egyed�li eszk�z�k alkalmaz�s�ban. Az igazi tud�s megszerz�s�hez az els� l�p�s azt tudni, hogy nem tudunk.

E r�vid cikkben azzal a sz�nd�kkal mutatunk be n�h�ny elgondol�st, hogy ezen m�lys�gesen komoly k�rd�s ir�nti dinamikusabb magatart�s alkalmaz�s�nak sz�ks�gess�g�re utaljunk, amellyel az Isteni B�lcsess�g minden komoly tanulm�nyoz�j�nak a legnagyobb m�rt�kben rendelkeznie kell. Itt alig sz�ks�ges r�mutatni arra, hogy ezt a k�rd�st sohasem szabad lez�rtnak tekinteni, �s amennyiben m�gis lenn�nek olyan tagok, akik hajlamosak annak tekinteni, gondolkozzanak komolyan err�l, hogy vajon nem lehetne-e ehhez rugalmasabban viszonyulni.

Val�j�ban a Teoz�fiai T�rsulatnak, mint eg�sznek a feladata, hogy ezt a k�rd�st nyitva tartsa �s olyan l�gk�rt tartson fenn, amely minden tagot arra b�tor�t, hogy erre a k�rd�sre saj�t maga v�laszoljon. Nem valamilyen tiszt�n akad�miai szellemben, egyszer s mindenkorra, hanem bels� megvil�gosod�sok v�g n�lk�li sor�n �t.

A rendelkez�sre �ll� kev�s hely miatt, arra a k�rd�sre, hogy „Mi a Teoz�fia?” nem lehet �tfog�an v�laszolni. Igyekszem n�h�ny l�nyeges pontot az olvas� el� t�rni, amely elk�pzel�st adhat arr�l, hogy az intellektus k�zeg�n �t mit v�lek a teoz�fia term�szet�nek. Ez term�szetesen csak egy szempont – az eny�m – de sok m�siknak is kell lennie. Ez az el�nye, ha van egy ilyen int�zm�ny, mint a Teoz�fiai T�rsulat, amelyben nemcsak a tolerancia szellem�ben, hanem komoly egy�ttm�k�d�sben b�rmilyen t�m�ra vonatkoz� k�l�nf�le szempontot is be lehet mutatni, �s v�gig lehet gondolni.

A Teoz�fia term�szet�t meggondolva, n�gy alapvet� aspektus�ban foglalkozom a t�m�val, amelyeket a k�nyelmess�g �rdek�ben MISZTIKUSNAK, OKKULTNAK, INTELLEKTU�LISNAK �S INTUICION�LISNAK fogok nevezni.

Vegy�k el�sz�r a MISZTIKUS aspektust.

Mind az egy�nnel, mind a vil�gegyetemmel, a makrokozmosszal �s a mikrokozmosszal �sszef�gg�sben, a megnyilv�nul�s h�rom alap val�s�g�nak �ltal�ban az anyagot, az elm�t �s a tudatot tekintik. �sszef�gg�sben vannak ezek egym�ssal, �s ha igen, akkor hogyan? A legmagasabb hindu b�lcseleti felfog�s szerint a vil�gegyetem, amelynek szerves r�sze vagyunk, a V�gs� Val�s�g kifejez�d�se, amely a megnyilv�nul�sban, mint tudat jelenik meg. Ez a tudat az, amely az eg�sz vil�gegyetem minden aspektus�nak, mind a l�that�nak, mind a l�thatatlannak alapja. Nincs semmi m�s �s nem is lehet, csak a tudat. B�rhogyan is fogalmazzuk meg, a magunkban a finoms�g minden fok�n �szlelt ment�lis jelens�gek, a tudatban lezajl� jelens�gek, vagyis a tudat jelens�gei. E tan�t�s szerint m�g azok a dolgok is, amelyek elm�nknek kem�ny, k�zzelfoghat�, �s szil�rd t�rgyaknak t�nnek, puszt�n ment�lis term�szet�ek, ez�rt l�nyeg�ben a tudat term�szet�hez tartoznak.

Ez a tan�t�s, hogy az eg�sz megnyilv�nult vil�gegyetem, minden aspektus�ban a tudat term�szet�re alapoz�dik, �s hogy az, ami h�rom k�l�nb�z� dolognak – anyagnak, elm�nek �s tudatnak – t�nik, val�j�ban ugyanazon Val�s�g h�rom aspektusa vagy m�dosul�sa, megd�bbent� fogalom, amit sokan nehezen tudnak elk�pzelni. Mindezek ellen�re a b�lcseleti gondolkod�s �s misztikus tapasztalat v�gs� c�lj�t jelenti. De term�szetesen az igazs�g ezen Igazs�ga ott van m�lyen elrejtve elm�nk legfinomabb r�teg�ben, �s csak akkor �szlelhet�, ha t�lhaladtuk azt a r�teget. Az anyagot, az elm�t �s a tudatot minden gyakorlati c�lra k�l�nb�z� dolognak kell venn�nk, �s ez a megk�l�nb�ztet�s az �tlagos ember sz�m�ra megfelel� lesz, �ppen �gy, ahogy az atomi �s a molekul�ris reakci�k megfelelnek m�g akkor is, ha a tudom�ny felfedezte, hogy mag�ban az atomban is, az anyag �s az er�k eg�szen m�s �s m�lyebb vil�ga van.

Fel lehet tenni a k�rd�st: „Amennyiben az ember a megnyilv�nult vil�gegyetem a tudat m�dosul�sa, �s mintegy az Isteni Tudatban lebeg, akkor hogyan van, hogy a megnyilv�nul�sban az elme �s a tudat k�l�nb�z� szintjeit tapasztaljuk?” T�l messzire vinne benn�nket, ha ezen m�lys�ges k�rd�sbe hatoln�nk, �s nincs is r� sz�ks�g, hogy ezt tegy�k. Jelenleg el�gs�ges lesz sz�munkra, ha felfogjuk azt az egyszer� elgondol�st, hogy az elme �s anyag e k�l�nb�z� szintjei ugyan�gy foghat�k fel a tudat k�l�nb�z� m�dosul�saik�nt, mint ahogyan a v�zg�z, a foly�kony v�z �s a szil�rd j�g ugyanazon H2O jel� vegyi anyag k�l�nb�z� m�dosul�sa.

A tudat m�dosul�s�nak minden k�l�nleges fajt�ja, az anyag �s a ment�lis jelens�gek megfelel� t�pus�t hozza l�tre, �s ameddig valamely egy�n tudata az anyag k�l�nleges t�pusa �s annak megfelel� elmeszint megszor�t�sai k�z� korl�toz�dik, azon szinthez tartoz� t�rv�nyek, megszor�t�sok �s ill�zi�k k�tel�k�ben van. Az egy�ni tudat, amely az anyag �s annak megfelel� elmeszint bizonyos s�kja b�rt�n�nek fogs�g�ra korl�toz�dik, �s ahhoz, hogy abb�l a b�rt�nb�l kiker�lj�n, meg kell szabaduljon annak megszor�t�sait�l. Azonban, ha csup�n a fizikai test legbels�bb b�rt�n�p�let�b�l szabadulunk, nem jelenti azt, hogy teljesen szabadd� v�ltunk, mivel �gy is mondhatn�nk, sokudvar� b�rt�nben �l�nk, �s ha csak a legbels�bb udvarb�l jutunk ki, csup�n azt jelenti, hogy a k�vetkez� udvar viszonylag nagyobb szabads�g�hoz �s tud�s�hoz jutottunk. Ameddig nem vagyunk k�pesek t�ljutni az �sszes t�bbi udvar fal�n, nem lehet�nk igaz�n szabadok, �s nem lehet k�zvetlen tud�sunk a fentebb hivatkozott Titkok Titk�r�l, vagyis arr�l, hogy minden tudat – vagyis a Val�s�g j�t�ka, �s mi azon val�s�g r�sze vagyunk. Ez az Igazs�g az, amelyet v�g�l az �n-megval�sul�sban nyer�nk el, amely val�ban szabadd� vagy felszabadultt� tesz benn�nket �s amelyre a Vil�goss�g az �sv�nyen c�m� k�nyv II. r�sz 17. aforizm�ja hivatkozik: „K�rdezd meg a legbels�bbt�l, az Egyetlen Egyt�l v�gs� titk�t, amelyet �r�k id� �ta tartogat sz�modra.” Akkor mind�r�kre elm�lik minden ill�zi�, �s mi �r�kre ennek az Igazs�gnak a ragyog� f�ny�ben �l�nk, vagy m�sk�ppen megfogalmazva, Istennel val� egys�gben, hatalm�nak tudatos csatorn�j�v� v�lva.

A teoz�fia legmagasabb, vagy misztikus aspektus�nak foghat� fel az egy�ni tudatnak az Egyetemes Tudattal t�rt�n� teljes f�zi�ja, ami �ltal az �r�k Igazs�g k�zvetlen ismerete �rhet� el. Amikor ezt a legmagasabb tud�st el�rt�k, amely nem k�z�lhet� egyik szem�lyt�l a m�siknak, �n. Dzsivanmukt�v�, vagyis a B�lcsess�g egyik Mester�v� v�ltunk. Minden feladatot megtanultunk, amit a megnyilv�nult vil�gok nek�nk megtan�thatnak, a benn�nk rejtve volt igazi term�szet�nk t�k�letess�g�t �s tud�s�t bontakoztattuk ki, �s m�r nem k�telez� sz�munkra itteni �letre visszaj�nni. M�r nem vagyunk a sz�let�s �s a hal�l kerek�hez k�tve, mivel m�r nem vagyunk a megnyilv�nult �let ill�zi�i �s korl�toz�sai alatt. Ha visszaj�v�nk �s itt �l�nk, akkor az Isteni �let szabad eszk�zeik�nt tessz�k, hogy azokat a testv�reinket seg�ts�k, akik m�g ill�zi�k �ltal k�t�ttek �s az �let nyomor�s�gait szenvedik.

Ekkor �rkezt�nk a teoz�fia m�sodik aspektus�hoz, amelyet OKKULTNAK nevez�nk. A teoz�fia misztikus aspektusa Brahma, vagyis a benn�nk lev� Val�s�g k�zvetlen megismer�s�vel foglalkozik �s semmi m�ssal.

Azonban ez a Brahma az �tsz�r�s vil�gegyetemben is megnyilv�nul, �thatja azt a vil�gegyetemet, �s amint l�ttuk – maga a vil�gegyetem. A fentiekb�l k�vetkezik, hogy az a Brahma hogyan nyilv�nul meg a vil�gegyetemben, �gyszint�n Brahma ismerete, ugyan�gy, mint ahogyan annak ismerete, hogyan m�k�dnek a term�szet er�i az ember fizikai �s a fizikain�l finomabb testeiben, �gyszint�n az ember ismerete, teljes aspektus�ban.

A megnyilv�nul�sban lev� Brahman ismeret�t nevezik okkultizmusnak �s azzal �rhet� el, hogy az egy�ni tudatot a fizikai agyban m�k�d� als�bb elme f�l� emelj�k. Az �gy kifejlesztett fizikain�l finomabb k�pess�geket ugyan�gy haszn�ljuk a fizikai vil�gon t�li szintek jelens�geinek kutat�s�ra, mint ahogyan az �rz�kszerveinket �s azok fizikai m�szerek form�j�ban t�rt�n� kifejleszt�seit haszn�lja a tudom�ny a fizikai vil�g jelens�geinek vizsg�lat�ra. Az ilyen okkult m�dszerekkel nyert tud�s abban az �rtelemben k�zvetlen, hogy a fizikain�l finomabb k�pess�gek �ltali k�zvetlen �szlel�s, azonban megb�zhat�s�ga �s �rt�ke a kifejlesztett k�pess�g, valamint azon szint szerint k�l�nb�zik, amelyen a tudat m�k�dik. A szem�lyis�g als�bb szintjein m�k�d� pszichikai k�pess�gekkel rendelkez�k hajlamosak a t�ved�sre �s a k�pr�zatra, �s az �ltaluk nyert tud�s, megfelel� k�pz�s �s a magasabb szintekr�l sz�rmaz� szellemi megvil�gosod�s n�lk�l nem megb�zhat�. M�sr�szt a magasabb j�ga m�dszerek �ltal el�rt tud�s nincs a hib�nak �s a k�z�ns�ges ill�zi�nak al�vetve. Azonban az �tviv� mechanizmus hib�j�b�l k�vetkez� hib�s �tvitelnek k�sz�nhet�en a lefel� halad�s k�zben ez a tud�s bizonyos m�rt�k� torzul�st vagy hom�lyosod�st szenvedhet. Ez�rt sz�ks�ges, hogy a j�gi hosszas �s szigor� k�pz�sen menjen �t, nemcsak a magasabb szellemi k�pess�gei kifejleszt�s�ben, hanem az als�bb tudathordoz� eszk�zei �trendez�s�ben is, hogy alkalmass� tegye azokat a magasabb tud�s torz�t�smentes �tv�tel�re. A magasabb szellemi szinteken �gy el�rt tud�s nagy r�sze �gyszint�n k�z�lhetetlen �s a kifejez�s igazi �rtelm�ben ezoterikus, mivel a szok�sos gondolati form�kba nem �nthet�.

Teh�t, amit okkult tud�sk�nt ismer�nk, mindenf�le forr�sb�l sz�rmaz�, r�szben megb�zhat�, r�szben nem megb�zhat� adatok �s inform�ci�k �sszetett t�mege, �s a tanulm�nyoz�nak azok elfogad�sakor vagy elvet�sekor a megk�l�nb�ztet� k�pess�g�t kell haszn�lnia. Az igazi �s transzcendens tud�s el�r�s�nek egyed�lien t�k�letes m�dszere, a saj�t szellemi �s magasabb ment�lis k�pess�gek kifejleszt�s�vel t�rt�n� saj�t kutat�s.

A fizikai szinten t�li k�pess�gek �ltal el�rt tud�s �rt�ke a sz�rmaz�s�nak forr�s�t�l is f�gg. Min�l magasabb szint� az eredete, ann�l nagyobb az �rt�ke.

Az als�bb fizikai k�pess�gekkel szerzett tud�s, m�g ha megb�zhat� is, l�nyegtelen term�szet� �s nem �ri meg a r�ford�tott f�radts�got sem. Ez�rt van az, hogy az okkultizmus egyik hiteles tan�t�ja sem b�tor�tja az als�bb pszichikus k�pess�gek �s az ir�ntuk val� s�v�rg�st, �s azok kifejleszt�s�t. Tan�tv�nyaikat ink�bb arra �szt�nzik, hogy el�bb tiszt�ts�k meg �s vonj�k ellen�rz�s�k al� elm�j�ket �s v�gyaikat, �s megfelel� m�don �p�ts�k jellem�ket. Ezen tulajdons�gok n�lk�l nem lehets�ges a szellemi k�pess�gek fejleszt�se. A fentebb mondottakb�l nyilv�nval�, hogy a Teoz�fia m�sodik aspektusa, vagyis az okkultizmus �gyszint�n k�zvetlen tud�sra vonatkozik, azonban az ilyen tud�s megb�zhat�s�ga az elme szintj�t�l �s a tud�s el�r�s�be vont k�pess�gek szerint v�ltozik.

A teoz�fia harmadik aspektus�t INTELLEKTU�LISNAK nevezhetj�k. Ez k�nyvekb�l, el�ad�sokb�l �s m�s k�ls� forr�sb�l sz�rmaz� elm�leti tud�s. Azon szentek, b�lcsek �s j�gik tan�t�saib�l �s tapasztalatuk feljegyz�seib�l �llhat, akik a finomabb szintek �s s�kok val�s�gaival t�rt�nt k�zvetlen kapcsolatb�l kapt�k azokat �s azut�n intellektu�lis kifejez�sekkel adt�k tov�bb azok jav�ra, akik nem f�rnek k�zvetlen�l hozz� azokhoz a magasabb szintekhez. Vagy m�s tan�t�k els�dleges tan�t�sainak �rtelmez�s�b�l sz�rmazhatnak az�rt, hogy kidolgozz�k azokat, vagy k�nnyebben �rthet�v� tegy�k. De lehet az �let megfigyelt t�nyeire, k�vetkeztet�sre vagy feltev�sekre alapoz�d� puszta spekul�ci� eredm�nye is.

Ak�rmilyen term�szet� vagy eredet� az ilyenfajta tud�s, az a k�z�s jellegzetess�ge, hogy nem alapoz�dik mag�nak a tanulm�nyoz�nak a k�zvetlen tapasztalat�ra, hanem m�s emberek tan�s�g�ra vagy k�vetkeztet�s�re. Ez�rt �rv�nyess�ge fel�l nem lehet�nk biztosak �s azok elfogad�sakor vagy elejt�sekor a saj�t �t�l�k�pess�g�nket, megk�l�nb�ztet� k�pess�g�nket kell alkalmaznunk.

Az ilyenfajta tud�s �rt�ke olyan k�rd�s, amelyet a komoly t�rekv�nek igen gondosan kell v�gig gondolnia. Fontolja meg gondosan, hogy ez a tud�s mennyire �rt�kes sz�m�ra. Napjainkban �ltal�ban t�l nagy �rt�ket tulajdon�tanak az ilyen tud�snak, �s tud�skod� hi�s�gt�l, valamint az emberek bizonyos r�teg�re hat� ilyenfajta tud�s cs�b�t�s�t�l hajtva, egyes tud�sok a puszt�n elm�leti tud�s egyik rakom�ny�t a m�sikra halmozz�k. Term�szetesen mi tudjuk, hogy az ilyen ir�nyzat, amely napjainkban annyira el�t�rben van, a fejl�d�s azon f�zis�nak tulajdon�that�, amelyen az emberis�g jelenleg �tmegy, valamint ebben a fejl�d�si f�zisban, az intellektus nagy jelent�s�g�nek.

Azonban az Isteni B�lcsess�gre t�rekv�, akinek a c�lja nem csak az elme kifejleszt�se, hanem az Igazs�g felfedez�se, gondolkozzon �s fontolja meg ezt a probl�m�t �s jusson elhat�roz�sra, hogy vajon a haszontalan m�sodk�zb�l vett tud�s v�g n�lk�li �s c�ltalan gy�jt�s�vel foglalkozik, vagy teljes sz�vvel szenteli mag�t a saj�t mag�ban rejl� Igazs�g felfedez�se szent feladat�nak.

Amennyiben k�s�rt�st �rez, hogy az el�bbi �tra t�rjen, akkor vegye figyelembe az Iszavaszjopanishad 9-es mantr�j�t:

"Akik a tudatlans�got im�dj�k, nyomaszt� s�t�ts�gbe l�pnek; m�g nagyobb s�t�ts�gbe l�pnek azok, akik hisz�kenyen k�t�dnek a tud�shoz."

Amennyiben a tanulm�nyoz� az ut�bbi utat v�lasztja, gondolkozzon �s gondosan fontolja meg, hogy a rendelkez�s�re �ll� igen korl�tozott id� alatt mit saj�t�that ki az intellektu�lis tud�s hatalmas �ce�nj�b�l. Amennyiben c�lj�t komolyan veszi, �s hat�rozott abban, hogy �let�t nem fogja haszontalan tev�kenys�gekre pazarolni, azt fogja tal�lni, hogy a rendelkez�s�re �ll� hat�rtalan tud�sb�l, v�laszt�sa egy igen kicsi �s l�nyeges r�szre fog korl�toz�dni, arra, amely k�zvetlen�l vagy k�zvetve fogja �t eszm�nyei megval�s�t�s�ban seg�teni �s m�sokat is seg�teni fog abban, hogy �gy tegyenek.

A fent elmondottak alapj�n ne legyen a tanulm�nyoz�nak az a benyom�sa, hogy az intellektus olyasmi, amit meg kell vetni, vagy el kell hanyagolni. A t�rekv� �letben megvan a haszna �s a helye. �rt�ke abban van, hogy l�pcs�k�nt szolg�lhat a k�zvetlen tapasztalaton alapul� magasabb tud�shoz, valamint a fejl�d�sben m�k�d� Isteni Terv megismer�s�hez, hogy k�szs�gesen �s hat�konyan tudjunk k�zrem�k�dni azzal a tervvel. Akkor v�lik akad�lly�, amikor az �let val�s�gait�l val� menek�l�s eszk�z�v� v�lik, �s k�b�t�szerk�nt haszn�lva elaltat benn�nket �s elfeledteti vel�nk az �let komoly �rtelm�t.

Az el�z� bekezd�sekben r�szben kifejtett�k a bels� �let�nkkel kapcsolatos t�nyekre vonatkoz� puszt�n elm�leti tud�s el�gtelens�g�t.

Semmire vonatkoz�an nem ad bizonyoss�got.

A lelket nem k�pes kiel�g�teni �s bels� b�k�t, valamint er�t adni. Az als�bb �let k�s�rt�seivel �s vonz�d�saival szemben nem teszi hozz�f�rhetetlenn� az egy�nt. A t�rekv�t az intellektus n�gy fala k�z�tti fogs�gban tartja, ahol meg van fosztva a magasabb tudat vil�goss�g�t�l �s �let�t�l.

Felmer�l a k�rd�s, hogy vajon az intellektu�lis b�rt�n s�t�ts�g�ben kell maradjon – ahol a s�t�ts�g kifejez�st szellemi szempontb�l haszn�ljuk – am�g kifejlesztette azon k�pess�g�t, hogy saj�t szabad akarat�b�l, a j�ga m�dszereivel menjen ki? Nem sz�ks�gszer�en. A b�rt�n falai nem betonb�l vannak, hanem, ha haszn�lhatom ezt a hasonlatot, �ttetsz� �vegb�l.

A falakat vastag �thatolhatatlan s�rburok teszi �thatolhatatlann� azon f�ny sz�m�ra, amely k�v�l �lland�an ragyog �s a b�rt�n fal�ra vil�g�t. Ha valahogyan fokozatosan meg tudja tiszt�tani az �vegfalakat, a magasabb Tudat f�nye egyre fokoz�d� m�rt�kben hatolhat be a s�t�ts�gbe �s ny�jthatja a t�rekv�nek a szellemi �let egyre nagyobb megvil�gosod�s�t, – annak erej�t, b�k�j�t �s tud�s�t, amely elegend� a fenntart�s�ra, am�g k�pess� v�lik, hogy b�rt�n�b�l kimenjen a magasabb szellemi szintek vil�goss�g�ba �s szabads�g�ba. Igaz az, hogy ez a fajta tud�s nem ugyanaz, mint a szam�dhi-ban (r�v�letben) a magasabb szinteken k�zvetlen felfog�ssal el�rt tud�s, de mivel az �ttetsz� �vegfalakon �t a b�rt�nbe hatol� vil�goss�g az �tm�-Buddhi vil�goss�ga, b�r kisebb m�rt�kben, de ugyanazon min�s�gekkel rendelkezik. B�lcsess�get, er�t, b�k�t �s transzcendens tud�st hoz mag�val.

A b�rt�n falainak megtiszt�t�sa csak sz�dhana (igazi tanul�s) �ltal lehets�ges, vagyis magatart�sunk �s gondolkod�si m�dunk teljes �jrair�ny�t�s�val, ind�t�kaink, elm�nk �s v�gyaink drasztikus megtiszt�t�s�val, bels� �let�nk igazi �talak�t�s�val. Amennyiben a sz�dhaka (tanul�) ezen er�fesz�t�s�ben sikerrel j�r, akkor a szem�lyis�ge misztikus m�don osztozhat magasabb �nje �let�ben �s tud�s�ban, b�r m�g mindig az intellektus b�rt�n�ben van.

Az ilyen szellemi tud�st, amely elm�nk �s v�gyaink fokozatos megtiszt�t�s�val, igaz �lettel jelenik meg benn�nk, a teoz�fia negyedik, vagyis INTUICION�LIS aspektusak�nt foghat� fel.

Ez a tud�s, amely az intellektus Buddhi f�nye �ltal val� beragyog�s�nak eredm�nye �s amely messze magasabb rend� a puszta intellektusn�l, minden komoly t�rekv� sz�m�ra el�rhet�. M�g a j�ga m�dszerek k�l�nleges k�pz�se k�l�nleges adotts�gokat ig�nyel, senki sem mondhatja, hogy nem k�pes igaz �s tiszta �letet �lni, amennyiben �gy akarja.

L�thatjuk teh�t, hogy nem is olyan egyszer� az a k�rd�s, hogy „Mi a teoz�fia?”, mint ahogy a felsz�nen l�tszik. Ahhoz, hogy ezt megv�laszolhassuk, k�ts�gtelen�l k�nyvek olvas�s�val �s el�ad�sok meghallgat�s�val kell kezden�nk, de azut�n meg kell v�ltoztatnunk, meg kell tiszt�tanunk �let�nket �s v�lasz�rt bele kell hatolnunk elm�nkbe. Ezt a folyamatot addig kell folytatnunk, am�g m�r nem marad elme, nem marad �n, �s nem marad keres� sem. Csak az Egy Val�s�g marad.

Valamely sz�p sz�, amelyet nem k�vet megfelel� tett, olyan, mint egy pomp�s �s ragyog�an sz�nes, de illat n�lk�li vir�g. Nem hoz gy�m�lcs�t. (Dhammapada)