TEOZ�FIA A MINDENNAPI �LETBEN

�let�nk egyik legfontosabb k�rd�se az, hogy mik�nt gyakoroljuk azokat az elveket, erk�lcsi szab�lyokat �s meggy�z�d�seinket, amelyek adott esetben szorosan kapcsol�dnak a vil�gr�l alkotott metafizikai elk�pzel�seinkhez. A vil�g n�pess�g�nek legnagyobb h�nyada sorolja saj�t mag�t valamelyik nagy hitrendszer h�v�nek, de feltehet� a k�rd�s: vajon igaz�n, meggy�z�d�sb�l teszik �s �lik –e, vagy csak divatb�l, �n�m�t�sb�l vagy �res hagyom�nyokb�l sz�rmaznak ezek a megnyilatkoz�sok.

Minden filoz�fia, hitrendszer annyit �r, amennyire gyakorolj�k azt. A teoz�fia is akkor v�lik �l�v�, ha a mindennapi �let r�sz�v� emelj�k. Mi erre az okunk? Az, hogy a teoz�fia �talak�tja, �tform�lja mindennapi �let�nket, el�seg�tve azt, hogy megtal�ljuk �letc�lunkat, �s ez a c�l vagy c�lok hat�rozott ir�nyt nyerjenek. Ez a v�ltoz�s az eg�szen jelent�keny dolgokt�l indul �s v�g�l kiterjed l�ny�nk �s �let�nk eg�sz�re. �rz�kenny� v�lunk a pozit�v, nemes gondolatok, �rz�sek �s cselekedetek ir�nt, amely a boldogs�g-boldogtalans�g, rem�ny-rem�nytelens�g �rz�seit eg�szen m�s dimenzi�ba helyezi. �sszefoglalva azt is mondhatjuk: hatalmas erk�lcsi kih�v�ssal szembes�l�nk. Hiszen annak, aki elindul az �sv�nyen, �lland�an keresnie kell a csatlakoz�st a pozit�v-alkot� energi�khoz. Olyan �rz�seket kell elt�vol�tania mag�b�l, mint a k�z�ny, leverts�g, pesszimizmus, �nsajn�lat, �nz�s, t�lzott ambici�zuss�g, lelkifurdal�s, haszontalan v�gyakoz�sok �s a testi �lvezetekkel t�rt�n� t�lzott vissza�l�s. Viszont eg�szs�ges �s tiszta testet kell fenntartania: tart�zkodnia kell a doh�nyz�st�l, alkoholt�l, drogokt�l, lehet�s�g szerint a h�sev�st�l, olyan �lethelyzetekben is k�l�nleges b�tors�got �s nyugalmat kell tan�s�tania, amely m�sokban adott esetben p�nikot v�ltana ki, a sz�th�z�s helyett az egys�get kell szolg�lnia, ment�lisan azonosan kell viszonyulnia mindenkihez, ha �rt�kel: dics�ret �s v�dol�s n�lk�l kell tennie, egyens�ly �s �lland� nyugalom kell jellemezze. K�pviselnie kell az igazs�got, munk�j�t �nmag��rt �s nem a jutalom�rt kell v�geznie, �s a legf�bb: ki kell fejlesztenie mag�ban a val�s �s val�tlan dolgok k�z�tti k�l�nbs�gt�tel k�pess�g�t. Term�szetesen ezeknek a tulajdons�goknak a kifejleszt�se t�bb inkarn�ci�ra terjed ki. El�ad�somban azt a gyakorlati utat szeretn�m �n�k sz�m�ra ismertetni, amelyet ha k�vetnek a teoz�fia �l� gyakorlatt�, �letfiloz�fi�jukk�, l�ny�k �s �let�k meghat�roz� mozgat�rug�j�v� v�lik. Biztos�thatom �n�ket, hogy �let�k minden r�szlet�re kiterjed� metamorf�zisr�l van sz�, amely legt�bbsz�r lassan, csendben, fokozatosan, de element�ris bels� v�ltoz�sokat hozva �rlel�dik meg.

N�h�ny fogalmat, �p�tve arra a tud�sra, amit az el�z� el�ad�sokon m�r elsaj�t�thattak, r�viden tiszt�zni szeretn�k, mert elengedhetetlen�l sz�ks�ges , hogy meg�rt�s�kkel az ember hely�t pontosan ki tudj�k jel�lni: bizony�ra �ttekintett�k azokat a tan�t�sokat, amelyek az ember fel�p�t�s�r�l, testeir�l sz�lnak. Nos tudjuk, hogy az ember multidimenzion�lis l�ny: ennek t�kr�ben k�l�nb�ztetj�k meg az al�bbiakat: muland� szem�lyis�g�nket: amely a fizikai, asztr�lis, als�bb ment�lis tudathordoz� eszk�z�k�n kereszt�l m�k�d� magasabb �n r�sze, teh�t abb�l az ideiglenes-teh�t egy inkarn�ci� idej�ig fenn�ll�- eszk�z�kb�l �ll, amelyen kereszt�l a val�di ember megnyilv�nul. Ezek a testek ideiglenes eszk�zei az igazi embernek. Mindenegyes inkarn�ci� sor�n �j fizikai, asztr�lis �s als� ment�lis eszk�z�ket-testeket �p�t�nk. A fels� ment�lis test a sz�mtalan inkarn�ci� sor�n azonban ugyanaz marad = ez a kauz�lis test �s a benne lakoz� ember az Ego = Egy�nis�g. A kauz�lis testben maradnak fenn elm�lt �leteink tapasztalatai. Teh�t a szem�lyis�g az Ego visszat�kr�z�d�se a h�rom als�bb testben. A l�lek fogalma megegyezik teoz�fiai �rtelemben az asztr�lis �s ment�lis testeken kereszt�l m�k�d� ember tudat�val. Azt is mondhatn�nk a l�lek = egy�nies�lt tudatunk, a tiszta �rtelem �s fejl�d�s�nk �sszes tapasztalata. V�g�l az emberi szellemet �gy defini�lhatn�nk, mint az Egyetemes szellem atomja, amely az akarat, b�lcsess�g �s a teremt� tev�kenys�g h�rom aspektus�t megnyilv�n�tva az als�bb szinteken szerezhet� tapasztalatok �rdek�ben egy�nies�l. Az emberi szellem csak annak van tudat�ban, amivel a saj�t s�kj�n ker�l kapcsolatba. A tudat v�ltoz�sa rezg�seket kelt az anyagban �s a szellem �gy �bred tudat�ra annak, hogy anyag veszi k�r�l. Tud�s�t a s�r�bb szinteken is t�k�letes�teni akarja, �gy r�szeit lebocs�tja az als�bb vil�gokba. Ezt a folyamatot, teh�t a szellem lesz�ll�s�t az anyagba: invol�ci�nak nevezz�k. Kezdetben az ember �sszet�veszti mag�t testeivel-tudathordoz� eszk�zeivel, azonban id�vel, a folyamat megfordul �s az ember kezd kiemelkedni az anyagb�l: ez az evol�ci� folyamata. Az anyag ekkor m�r nem vak�tja el a szellemet - isteni l�t�nkre �bred�nk. Fizikai l�t�nk c�lja nem m�s, mint az �lland� fejl�d�s; tudathordoz� eszk�zeink finom�t�sa, t�k�letes�t�se-az ember isteni term�szet�nek kifejez�se t�rben �s id�ben.

Az als� Manasz tev�kenys�ge �ppen ez�rt h�romf�le lehet:

�         Felemelkedhet forr�s�hoz

�         R�szben felemelkedhet, r�szben belemer�lhet az anyagba

�         Vagy teljesen a szenved�lyek rabj�v� v�lik.

Mi teh�t a feladatunk? Az �n egys�g�t kell felfogni a Nem-�n sokf�les�g�ben. Azonban tudnunk kell, hogy a megnyilv�nult vil�gegyetemben az �n burkaival egy�tt tal�lhat� �s a tudategys�g elv�laszthatatlan az anyagt�l. Fontos, hogy a ment�lis testet sz�ntelenn�, nyugodtt�, rezzen�stelenn� tegy�k �s k�pesnek kell lenn�nk a gondolatok folyam�nak meg�ll�t�s�ra. �gy is fogalmazhatunk, hogy a burkok f�l� kell emelkedn�nk. Elm�nknek csak saj�t �szt�nz�s�re, �s nem k�ls� hat�sokra szabad reag�lnia. Teh�t az �n eszk�zei lesznek a burkok �s nem uralj�k az �nt. A vil�g nem �rinthet meg benn�nket, s az anyag minden megnyilv�nul�s�val szemben s�ketnek �s vaknak kell lenn�nk. Ezt viszont csak akkor lehet megval�s�tani, ha m�ly meggy�z�d�s alakul ki benn�nk az �n val�s�g�r�l.

A szem�lyis�g az ellentmond�sos v�gyak gy�jt�helye. Minden v�gy term�szet�n�l fogva �nk�zpont� – ez pedig egy hamis �n kialakul�s�hoz vezet. Ebb�l az �llapotb�l kell kit�rn�nk, megszabadulnunk. Milyen ez a folyamat? A forradalom, amely lezajlik benn�nk nem a sz� szoros �rtelm�ben vett forradalom. Ennek a transzform�ci�nak a meg�rt�s �s a konfliktusokt�l mentes szabads�g �llapot�ban kell lezajlania. A benn�nk l�v� k�oszt felv�ltja a rend, amelyet id�ig annak hitt�nk. Ez a rend a szabads�g �llapota, egy mindenre kiterjed� szeretetet gener�l benn�nk �s egy v�zi�ban egyes�ti mindazt, ami m�sokban, a vil�gban isteni. Ez egy szent �s term�szetes �talakul�s �s nem az agyunk vagy akaratunk �ltal vez�relt korl�tozott �s a b�lcsess�get n�lk�l�z� folyamat. F� teend�nk az, hogy felsz�moljuk azokat az akad�lyokat, amely ezt a kivir�gz�st g�tolja. Sz�mos �llapotban �lhetj�k mindennapjainkat. Lehet�nk id�sek, az �lett�l megcs�m�rl�ttek, �s sz�mos m�don korl�tozottak. Azonban frissekk�, fiatalokk� �s sz�v�nkben meg�jultakk� is v�lhatunk. Hogyan lehet ezt el�rni? Nem puszt�n akarattal �s tervez�ssel, mert az egy forr�sb�l ki�rad� �let az, amely megfiatal�t minket. Olyan l�t�llapotr�l besz�lek, amelyben nincs hanyatl�s, �s �lland� h�v, lend�let jellemzi a tudatoss�g s�kjait. Fizikai test�nk a term�szet t�rv�nye szerint �regszik, de tudatunkban mindig frissekk�, optimist�kk�, alkot�k�szekk� kell v�lnunk. K�t dolog hihetetlen�l fontos: t�rekedj�nk az �let igazs�gainak meg�rt�s�re – teh�t – a val�s �s val�tlan megk�l�nb�ztet�s�re, illetve t�rekedj�nk az �nz�s n�lk�li cselekv�s megval�s�t�s�ra. Ha k�pesek vagyunk ezen tulajdons�gainkat kifejleszteni magunkban, l�ny�nk elemi igazs�gai fejl�dnek ki. Mit jelent az �let igazs�gainak meg�rt�se? Ez nem az intellektu�lis, enciklop�dikus meg�rt�st jelenti, hanem annak meg�rt�s�t, hogy hogyan �lj�nk, cselekedj�nk �s tekints�nk a vil�g dolgaira. Az akarat �rz�s�vel, ahogy azt �ltal�ban �rtj�k, viszont �vatosan kell b�nni, mert olyan er�hull�mot ind�that el, amely a k�l�nv�lts�g �rz�s�t er�s�theti, �s akad�lyokat k�pezhet az Egy Isteni Akarat megnyilv�nul�sa el�tt, amely minden �let �s fejl�d�s alapja.

Azt is meg kell vizsg�lnunk, hogy k�pess�geink milyen feladatra determin�lnak minket �s ez milyen m�rt�kben alkalmazhat� arra a vil�gra, amelyben �lni szeretn�nk. A vil�g nem az, aminek l�tjuk – igazi term�szet�vel nem vagyunk tiszt�ban. Sokkal gazdagabb, mint amit �let�nk legboldogabb pillanat�ban is megtapasztalhattunk. Ez a vil�g azonban t�l van az intellektus vil�g�n, �s emberi szavakkal csak igen nehezen lehet le�rni. Az ill�zi�kat h�tunk m�g�tt hagyjuk �s saj�t igazi vil�gunkhoz, l�ny�nkh�z t�r�nk vissza. Az �ton elindul�nak az a feladata, hogy alaposan tanulm�nyozza, �rtse meg �s medit�ljon az addig fel nem fedezett igazs�gokr�l, val�s�gokr�l. A Val�s�g ismeret�b�l sz�rmaz� tud�s transzcendent�lis term�szet�. Meg kell teh�t pr�b�lnunk egyre m�ly�l� tud�ssal vizsg�lnunk vil�gunkat, �s ha lehets�ges, intu�ci�nkat fel�breszteni.

A k�l�nf�le l�t�llapotok �ltal l�trehozott ill�zi� m�g�tt l�tezik a realit�sok vil�ga. Mindennapi �let�nk tapasztalatai csak �rnyai a val�s�gnak. Amikor az �nmegismer�s �tj�ra l�p�nk azokat az �rnyakat, hom�lyos foltokat t�vol�tjuk el, amelyek tudatunk el�tt tornyosulnak. �ltal�nos m�dszer, hogy sok�ig csak olvasm�nyainkon kereszt�l szerz�nk inform�ci�kat: ez azonban nem el�gs�ges, hiszen csak az intellektus szintj�n hat. Hogyan lehet tov�bbhaladni? A Shakti: a szeretet �rz�s�n kereszt�l, amely tov�bblend�t minket. Ennek az �rz�snek a kifejleszt�s�vel �s seg�ts�g�vel, amit m�lyebb gondolatokkal er�s�thet�nk – eljuttat minket az intu�ci�ig, s bels� �let�nk dimenzi�i t�gulhatnak ki. Sz�ks�ges kihangs�lyozni, hogy a szeretet az Isteni tudat egy r�sze �s �sszek�t minket az Egyel, �gy sz�ntetve meg a k�l�nv�lts�g �rz�s�t. Ez az �llapot egy�bk�nt mindig egy�tt j�r a boldogs�g �rz�s�vel.

Gondolj�k azonban meg, hogy szeretet csak k�t k�l�nv�lt k�z�tt lehets�ges. Amikor el�rik az egys�get, akkor m�r nem besz�lhet�nk a szeretet �rz�s�r�l. Miv� alakul? Az egys�g tudat�v� �s azz� a boldogs�g, megel�gedetts�g �s �r�m �rz�s�v�, ami a magasabb s�kokat �s vil�gokat jellemzi = Ananda. �ltal�ban a b�ke sz�t is alkalmazni szoktuk, de val�j�ban nem fedi a fogalom eg�sz�t. Az�rt l�nyeges a szeretet �rz�s�nek ilyen m�don t�rt�n� megmagyar�z�sa �s a folyamatban hely�nek pontos kijel�l�se, mert nagyon sokan f�lremagyar�zz�k �s �rtik ennek az �rz�snek a l�nyeg�t a spiritu�lis �letben. �gy meg�llap�that�, hogy a szeretet nem felt�tlen�l emocion�lis. Igaz�b�l att�l f�gg, hogy a k�zvet�t� eszk�z mi? Ha az asztr�lis k�zegen kereszt�l nyilv�nul meg – er�s �rzelemk�nt jelentkezik.

Magasabb �n�nk term�szet�n�l fogva hat�rtalan �s �lland� nyom�st gyakorol mindenre, ami korl�tozni akarja. Amikor a korl�toz�sok engednek gy�ny�rt �rz�nk ( ami a gyarapod�s �rz�se ), amikor ellen�llnak f�jdalmat. A boldogs�g �r�kt�l fogva �s �r�kre benn�nk van.

A f�jdalom �rz�se az elme m�k�d�s�ben rejlik. Magasabb �n�nket viszont nem lehetne megnyilv�nul�sra k�sztetni, ha csak boldogs�g �rn�. A f�jdalom felkelti az �n figyelm�t �s az �n megval�s�t�s legfontosabb t�nyez�je. A f�jdalom fel�breszti az �n cselekv�k�pess�g�t �s megtiszt�t benn�nket. = mindent kir�z a testekb�l, ami az �n boldogs�gl�nyeg�vel ellent�tes. Igaz�b�l legnagyobb tan�t�nk, mert a legnagyobb leck�ket a f�jdalomb�l kapjuk. Ez pedig er�t, saj�t er�forr�saink felt�rk�pez�s�t jelenti.

A b�lcs teh�t nem riad vissza a f�jdalomt�l mert tudja, hogy megtisztul�st, b�lcsess�get �s er�t jelent. Egy inkarn�ci�n bel�l sok f�jdalmat �l�nk meg, teh�t a t�k�letesed�sre is sz�mos alkalmat nyer�nk.

Mi az �r�m szerepe? Az �r�m k�pess� teszi az �nt a megnyilv�nul�sra. Az �r�mben az �n minden eszk�ze �sszhangba ker�l egym�ssal, �s egy�tt rezeg-elvezethet eg�szen a megvil�gosod�sig.

Mindk�t �rz�snek megvan teh�t a saj�t szerepe, hat�sa r�nk, de nem azonos�thatjuk magunkat vele, ink�bb fogadjuk el amelyik �ppen jelen van �let�nk adott pillanat�ban.

A Teoz�fi�t m�sk�ppen isteni b�lcsess�gk�nt szok�s emlegetni, de csak akkor v�lik val�ban b�lcsess�gg�, ahogy m�r eml�tettem, ha a gyakorlatban alkalmazzuk. �gy is mondhatn�nk, hogy bizonyos szemsz�gb�l olyan erk�lcsr�l besz�lhet�nk, amely saj�t bens�nkre �s a minket k�rnyez� vil�gra vonatkozik. A legl�nyegesebb teh�t, hogy a szakirodalomb�l, el�ad�sokon megszerzett tud�sunkat a gyakorlatba �ltess�k �t.

A teoz�fus �lete a cselekv�s �lete. Bels� k�sztet�s, er�s bels� ind�ttat�s n�lk�l nem lehet az �nmegismer�sbe fogni. Mi e t�ren a feladatunk: magunk �s a vil�g alapos vizsg�lata, felt�rk�pez�se, meg�rt�se. Ez egy folyamatos, �let�nk v�g�ig tart� folyamat, amely azt eredm�nyezi, hogy id�vel megsz�nik a f�lg�zzel t�rt�n� cselekv�s, illetve t�bb� m�r nem fogunk sodr�dni az esem�nyekkel, hanem magunk vessz�k kez�nkbe az ir�ny�t�st. A mindennapi sz�rke cselekv�s csak azt az �rzelmi �s gondolati rutint er�s�tik, amelyben h�tk�znapjainkat t�ltj�k. Viszont �lettapasztalatunk az�rt hihetetlen�l fontos, az�rt kell ezt az �rt�kes forr�st kihaszn�lnunk, mert k�l�n�sk�ppen a nyugati t�pus� t�rsadalmakban �l�k sz�m�ra v�gs� c�lunkat csak ezen tapasztalatok felhaszn�l�s�val, �rt�kel�s�vel lehet el�rni. Mindegyik egy-egy l�pcs�fok a t�k�letesed�s fel�. M�g egyszer hangs�lyozom, hogy a szenved�s �s n�lk�l�z�s, de az �r�m is itt nyeri el �rtelm�t. Mi�rt kell a negat�vumokat elviselni? Az�rt mert �let�nk c�lja nem a szem�lyes boldogs�g megval�s�t�sa, hanem a fejl�d�s, m�sok seg�t�se, �s a helyes cselekv�s a helyes �t megt�tel�nek kedv��rt, nem pedig az�rt, amit nek�nk hozhat. Term�szetesen boldogs�g �s megel�ged�s k�s�rheti a k�teless�g teljes�t�s�t, de nem lehet mot�vuma. Val�s�tsuk meg mindazt, amivel mi tartozunk a vil�gnak, �s amivel hozz�j�rulhatunk embert�rsaink �s a vil�g boldogul�s�hoz. Olyan ad�ss�gok �s lehet�s�gek ezek, amelyeket ha nem t�r�t�nk meg, spiritu�lisan �s erk�lcsileg is t�rleszteni val�nk marad k�vetkez� inkarn�ci�nkra. A Teoz�fia a k�teless�g kvintesszenci�ja. K�teless�g�nk elismerni mindenkinek egyenl� jogot �s privil�giumokat faj, sz�n, t�rsadalmi v. sz�let�si helyzet megk�l�nb�ztet�se n�lk�l. Ez egy�ttes munk�t jelent az emberis�g halad�s��rt. Ezek az elvek �r�k �rv�ny�ek, nincsenek sz�ks�gszer�en kit�ve az id� folyam�ban tapasztalhat� v�ltoz�soknak v. egy�ni saj�tos gondolkod�sm�dnak. N�gy nagy elv van, amely az emberis�get egy nagy csal�dd� egyes�ti: egyetemes egys�g, szolidarit�s, karma �s reinkarn�ci�. Ezekr�l az elvekr�l nagyon gyakran elfeledkez�nk �s elt�volodunk a j�l�ti t�rsadalmakban, �s nem �rz�kelj�k a nyomort, szenved�st, szeg�nys�get. �nz�s, k�z�ny, brutalit�s gyakran nyer els�s�get, azonban ne feledkezz�nk meg, hogy minden j�nak �s rossznak az emberis�gben tal�lhat� a gy�kere, hajdan�n mi is l�trehoz�i lehett�nk �s ezeket a folyamatokat az ok-okozat v�gtelen l�ncolata tartja fenn. Fejl�d�st csak nemes �rz�sek, gondolatok t�pl�l�s�val lehet el�rni. Mindenkinek a spiritu�lis cselekv�s k�z�ppontj�ba kell f�kusz�l�dni �s minden nap szellemi erej�t kisug�rozni. A karma t�rv�nye minden esetben egyform�n m�k�dik csak az egy�nek �llnak m�s �s m�s fejl�d�si fokon. Minden �nz� cselekedet visszafel� visz minket �s minden nemes tett egy l�pcs�fokot �p�t egy dics�s�gesebb l�t fel�. Az �nfejl�d�s integr�ns r�sze az altruizmus. Ennek az �tnak a bej�r�s�n�l, c�ljaink el�r�s�hez mor�lis �rz�k�nk, intu�ci�nk �s fels�bb �n�nk hangj�ra kell figyeln�nk.

A teoz�fus saj�t mag�val szembeni k�teless�ge a fels�bb �nen kereszt�l megh�d�tani �s ellen�rizni az als�bb �nt v. szem�lyis�get. Bels�leg – erk�lcsileg megtisztulni, semmit�l �s senkit�l sem f�lni, semmit sem csak f�lig csin�lni. Mai modern intellektu�lis nevel�s�nknek is k�sz�nhetj�k, hogy telve minden el��t�lettel �s prekoncepci�val, elnyomjuk term�szetes intu�ci�nkat. (Olyan tudat, amely a buddhikus testen kereszt�l m�k�dik, mik�nt az �rtelem a ment�lis testen kereszt�l m�k�d� tudat. Bel�lr�l j�v� tu�ci� - tan�t�s). A nevel�snek: a vizsg�k�rt t�rt�n� hajsza, a mem�ria edz�se, a teljes�tm�nyhajszol�s, f�lt�kenys�g, egym�s eltapos�sa, �nz�s�g helyett meg kell tan�tani: az �let neh�zs�geit, az akaratot meg kell er�s�teni, tudatos�tani kell a k�lcs�n�s f�gg�s �s testv�ris�g gondolat�t. P�nzgy�rt� g�pek helyett – erk�lcsileg tiszta embereket, nyitott elm�ket kell k�pezni.

Egyenl�re nem a t�megek filoz�fi�ja a teoz�fia, de azoknak a vil�gvall�soknak, filoz�fiai rendszereknek, amelyek ugyanazokat a nagy elveket vallj�k, j�t�kony hat�sa van az �let minden ter�let�re.

Besz�lj�nk m�g egy neh�zs�gr�l: nagyon kusza gondolatok keringenek arr�l, hogy hogyan lehet kiv�lasztani azt a m�dszert, az �sv�nyt, amely saj�t magunknak a legmegfelel�bb. Nagyon egyszer�en fogalmazva mik�nt, milyen eszk�z�kkel tudjuk a leghat�konyabban el�rni c�lunkat. Sokan gondolj�k, hogy mindenkinek csak egy lehets�ges �s �dv�z�t� m�dszer alkalmas. De nincs ilyen! Minden l�p�s sz�ks�ges az �ton. Gondoljuk csak meg, hogy az ember term�szete, l�nye �lland�an v�ltozik. Minden pillanatban m�s �s m�s �lm�nyek hatnak r�nk �s befoly�solj�k viselked�s�nket, �rzelmeinket �s gondolatainkat. Ezek a folyamatok minden pillanatban komoly v�ltoz�sokat eredm�nyezhetnek. Teh�t id�r�l - id�re m�s �s m�s m�dszert kell alkalmaznunk. Term�szetesen egyszerre csak egy m�dszerre koncentr�lhatunk �s alkalmazhatunk. Mindig, minden l�p�s�nkkel 1-1 tulajdons�gunkat t�k�letes�tj�k, legink�bb az�rt, mert a k�r�lm�nyek, amelyben vagyunk szint�n 1-1 ilyen tulajdons�gunk er�s�t�s�hez j�rulnak hozz�. Teh�t term�szet�nk egy aspektus�ra t�rt�n� koncentr�l�s, fejl�d�s�nk egy-egy l�pcs�foka �s nem individu�lis k�l�nlegess�g�nk. Ha m�shogy v�lekedn�nk, munk�nk hat�konys�g�t nagyban lecs�kkenten�nk.

Minden l�lek viszont unikum, egyed�l�ll� �s ki kell fejeznie egyed�l�ll� t�k�letess�g�t, amely �r�kk� l�tez� a Mon�dban.

N�zz�k most m�r eg�szen k�zelr�l a gyakorlati megval�s�t�s lehet�s�g�t.

A legutols� amit az ember felfedez: �nmaga. Arra buzd�tom �n�ket teh�t, hogy el�sz�r is gondolkodjanak el a k�vetkez�, nagyon egyszer�, de ann�l nehezebben megv�laszolhat� k�rd�seken:

1.      Az �l� ember micsoda tulajdonk�ppen?

2.      Mi t�rt�nik, amikor �rez, gondolkodik �s cselekszik?

3.      Mi az oka annak a k�zdelemnek j� �s rossz k�z�tt, amit �nmag�ban �lland�an �szlel?

4.      Mi �let�nek c�lja, jelenleg merre tart?

Egyszer elj�n a l�lek ideje, amikor el kezdi kutatni ezeknek a k�rd�seknek a mik�ntj�t. Amikor ki�br�ndulnak a k�rnyez� vil�gb�l, amelyik tart�s kiel�g�l�st sohasem ny�jtott Ekkor �brednek egy eg�szen m�s vil�g tudat�ra. Elfordulva a k�lvil�g ragyog�s�t�l felfedezi a bens� vil�g maradand� �rt�k�t. A l�lek azonban sohasem sz�val, hanem mag�val a keresett t�nnyel fog v�laszolni. Amikor a v�laszok megj�nnek, akkor a val�s�g �lm�nyeik�nt jelentkeznek. A fels� �n �ntudat�ra csak az isteni vil�gokb�l az anyag fel� ereszkedve juthat. A fizikai vil�gban megszerzi azokat az ismereteket, ami csakis az anyagban lehets�ges. Evvel az �ntudatleny�l�ssal t�rt�nik meg az anyagba s�llyed�s, amely a lelket zar�ndok�tj�n ind�tja el. A probl�ma viszont az, hogy az Ego t�red�ke azonos�tja mag�t azokkal a testekkel ( fizikai, asztr�lis, als� ment�lis ) amelyekbe leny�lt. Az inkarn�l�dott tudat nem osztozik az isteni �nt minden fel�lel� tudat�ban. A k�l�nv�lts�g �rz�se marad�ktalan lesz. Ideiglenes korl�tozotts�gunkat azonban meg tudjuk v�ltoztatni, �gy, hogy tiszt�zzuk magunkban val�di term�szet�nket: azt, hogy szellem vagyunk + bizalommal forduljunk saj�t k�pess�geinkbe �s haszn�ljuk azokat. K�l�nv�lts�gunk �rz�se rendellenes �llapot. Sz�ntess�k meg ezt az ill�zi�t. M�r csak az�rt is meg�ri, mert hihetetlen�l nagy er�nkbe telik eme �llapot fenntart�sa. R�zzuk le teh�t az anyag ig�j�t.

Kezdj�k a folyamatot avval, hogy �nmagukra gondolnak �s figyelik hogyan gondolnak magukra. Fizikai test�kkel azonos�tj�k magukat? Ez az els� ill�zi�, amit le kell gy�zni. A polarit�st kell megv�ltoztatni. Nem a test uralkodik rajtunk, hanem szellem�nknek kell uralkodni a mat�ri�n. E polarit�sv�lt�s eredm�nyek�ppen �rezz�k meg, hogy a test a mi�nk, �s a bel�lr�l j�v� �leter� t�pl�lja �s energetiz�lja. Fizikai test�nknek egy�tt kell rezegni tudatunkkal �s dolgoztatni kell test�nket.

K�vetkez� l�p�sben vonjuk vissza tudatunkat a testb�l, vonjuk magasabbra. Ugyanezt a v�ltoz�st kell el�rn�nk az asztr�ltestben. Az ember rendszerint �tengedi mag�t �rzelmeinek �s azoknak a k�ls� hat�soknak, amelyek viharokat okoznak az �rzelmi test�ben. �gy �rezz�k, �rzelmeink bel�lr�l j�nnek l�tre, de nem ez a helyzet mivel a k�lvil�g nyom�s�t �s hat�sa befoly�solja minden pillanatban. Ennek az �llapotnak meg kell sz�nnie. Bel�lr�l kell �ltetni az �rzelmi testet �s olyan �rzelmekkel tel�teni, amelyeket mi v�lasztunk. S�p�rj�nk ki minden kicsinyes v�gyat, �s hat�rozzuk meg, milyen �rz�seket enged�nk meg kialakulni. �rezz�k azt�n �t ezeket �s sug�rozzuk ki tudatosan. Melyek ezek az �rz�sek?

1.      Szeretet, az amelyik minden l�ny �s dolog fel� �rad �s nem az, amely birtokolni akar.

2.      Dev�ci�: a nagy munka ir�nt, amelyet elkezdt�nk

3.      �rezz�nk minden szenved� ir�nt szimp�ti�t

4.      Spiritu�lis aspir�ci�: a magasabb rend� ir�nt

Ennek eredm�nye: ahelyett, hogy k�d�s, bizonytalan �rz�seket mutat� foltokkal lenne tele, m�r csak n�h�ny, de hat�rozott �rz�s lesz jelen az asztr�ltestben. Nem �bredhet benne semmif�le olyan inger, em�ci�, izgalom, amit nem mi akarunk. Itt is megv�ltozik a polarit�s: bel�lr�l kifel� kezd �lni.

Ugyanezt a folyamatot kell a gondolattestel is v�gigcsin�lni. �ltal�nos igazs�g, hogy sohasem cseleksz�nk an�lk�l, hogy el�bb egy gondolati impulzussal l�k�st ne adn�nk. Az �rtelem munk�ja olyan gyors, hogy gyakran �szre sem vessz�k hol j�runk, �s eg�szen kusza, gyakran negat�v gondolati k�peket teremt�nk: mi�rt h�tr�nyos ez sz�munkra? Az�rt mert olyan er�kkel j�tszunk, amelyeket nem vagyunk k�pesek ir�ny�tani. A gondolat energia: ha vki gondolkodik, rezg�s keletkezik a ment�ltestben:

a gondolat min�s�ge hat�rozza meg a sz�nt

a gondolat term�szete hat�rozza meg a form�t

a gondolat hat�rozotts�ga hat�rozza meg a k�rvonalak tisztas�g�t.

Az emberis�g jelenlegi fok�n t�lnyom�ak a felh�szer� �s szab�lytalan alak� form�k, ez a t�bbs�g helytelen�l edzett elm�j�nek produktuma. Am�g nem ellen�rzik gondolataikat, semmit sem l�tnak a maga val�s�g�ban. Azt is szokt�k mondani: az elme a val�s�g gyilkosa. Nem szabad engedn�nk, hogy k�v�lr�l induljon a gondolatk�pek alak�t�sa. Ebben a korm�nyn�lk�li aktivit�sban van minden bens� k�zdelem �s spiritu�lis neh�zs�g�nk forr�sa. Hogyan akarjunk teh�t? A bens� �n kell, hogy meghat�rozza milyen gondolatsor alakuljon ki �s fusson v�gig ment�ltest�nkben.

            Nos mi�rt is kell v�gigj�rni ezt az utat? Mikor az �ntudat felszabadul a h�rom test al�l, �jraegyes�l �nj�vel. �bredj�nk teh�t isteni l�t�nkre. Ett�l a pillanatt�l kezdve nem k�telked�nk t�bb�, hogy melyik is val�di �n�nk. Ekkor egy mindent fel�lm�l� �r�m �s szabads�g�rz�s �nt el minket, s r�j�v�nk arra, hogy a f�ldi �letben semmi sem nagyon fontos, s�t a legt�bb dolog egy�ltal�n nem az. T�pl�ljuk �lland�an azokat a gondolatokat, amelyek ehhez a vil�ghoz k�tnek minket, �s ne engedj�k tudatunkat ism�t az als� testek hatalm�ba ereszkedni. A sz�m�z�tt hazat�rt. H�rom als� test�nkre letekintve m�r csak szolg�inknak tekintj�k �ket az ill�zi� vil�g�ban.

            Teh�t az evol�ci� nem m�s, mint hogy azz� l�gy, aki vagy. Ha ezt meg�rtik �s megval�s�tj�k, meg�rtik annak a sokat emlegetett okkult t�telnek az �rtelm�t, hogy magad l�gy az �sv�ny! Fenn kell maradnunk a hegycs�cson, ahonnan az �let korl�tlan l�that�ra ny�lik.

Dr. Ill�s Val�r