Spiritu�lis v�ls�g: a transzperszon�lis kr�zisek magyar�zata �s kezel�se Dr. Stanislav Grof m�veib�l �ssze�ll�tva A spiritu�lis v�ls�g fogalma Egyre t�bb bizony�t�kunk van arra, hogy a k�l�nf�le �rzelmi, �rz�kel�si �s pszichoszomatikus jelekben megmutatkoz� nem-h�tk�znapi tudat�llapotokat �t�l�k nagy r�sze nem elmebeteg, hanem bels� fej�d�si v�ls�gon megy kereszt�l (Grof, 1985). E t�ny felismer�s�nek fontos gyakorlati �s elm�leti k�vetkezm�nyei vannak. Ha helyesen �rtelmezik �s a term�szetes fejl�d�si folyamat neh�z szakaszaik�nt kezelik �ket, akkor ezek a tapasztalatok - a spiritu�lis v�ls�gok �s a transzperszon�lis kr�zisek - �rzelmi �s pszichoszomatikus gy�gyul�st, kreat�v probl�mamegold�st eredm�nyezhetnek, seg�thetik a szem�lyis�g �talakul�s�t �s a tudat fejl�d�s�t. Ezt a t�nyt a ?spiritu�lis sz�ks�g�llapot? kifejez�s is t�kr�zi, mely b�r kr�zisre utal, m�gis benne rejlik a magasabb l�t�llapotba emelked�s lehet�s�ge. A hagyom�nyos pszichi�tria nem tesz k�l�nbs�get a misztikus �s a pszichotikus �lm�nyek k�z�tt. Minden szokatlan tudat�llapotot alapvet�en patologikusnak tekint �s az agyban l�trej�tt anat�miai, fiziol�giai �s biok�miai v�ltoz�sokat vagy egy�b eg�szs�g�gyi okoknak tulajdon�tja azokat. Nem ismeri el, hogy b�rmely, tudat�llapot-v�ltoz�sokat mag�ba foglal� �lm�ny-egy�ttes ter�pi�s �s �tform�l� hat�s� lehet. A pszichi�tria ez�rt rutinszer�en, megk�l�nb�ztet�s n�lk�l kontroll�l� �s elnyom� szeml�letet alkalmaz az ilyen �lm�nyek megsz�ntet�se �rdek�ben. Transzperszon�lis kr�zisek eset�ben azonban az �rz�ketlen�l alkalmazott t�netelnyom� l�p�sek kr�nikuss� tehetik a kialakult �llapotot �s komoly mell�khat�sokkal j�r�, valamint a szem�lyis�g elszeg�nyed�s�t eredm�nyez� hosszas nyugtat�szer-, vagy m�s gy�gyszer-f�gg�st okozhatnak. Ez�rt rendk�v�l fontos k�rd�s a transzperszon�lis kr�zis elm�leti tiszt�z�sa valamint az �tfog� �s hat�kony kezel�s�k kialak�t�sa. A spiritu�lis v�ls�gok (transzperszon�lis kr�zisek) b�rmilyen kiv�lt� t�nyez� n�lk�l, spont�n m�don fell�phetnek. de az �rzelmi stressz a fizikai kimer�lts�g, egy betegs�g, egy baleset az intenz�v szexu�lis �lm�ny, a gyermeksz�l�s vagy egyes pszichedelikus szerek alkalmaz�sa is kiv�lthatja azokat. Sz�mos esetben azonban k�l�nb�z� - a spiritu�lis energi�k fel�bred�s�re kidolgozott- meditat�v gyakorlatok jelentik a kataliz�l� t�nyez�t. A spiritu�lis tanok n�vekv� nyugati n�pszer�s�g�vel egyenes ar�nyban egyre t�bben �lnek �t transzperszon�lis v�ls�got, amely m�g�tt j�ga-, zen-, pranajama, kundalini gyakorlatok, k�l�nb�z� mozg�s-medit�ci�k, tibeti buddhista pszichoenergetikai gyakorlatok, kereszt�ny ima, vagy a spiritu�lis, valamint az �nfelt�r� munka egy�b form�inak m�lyrehat� �s szisztematikus gyakorl�sa lelhet� fel. A spiritu�lis v�ls�g elv�hez k�l�nb�z� ter�letekr�l hozhat�k al�t�maszt� bizony�t�kok; a t�rt�nelem, az antropol�gia, az �sszehasonl�t� vall�studom�ny, a klinikai pszichi�tria, a tudat modem kutat�sa, a pszichedelikus ter�pia a jungi�nus pszichol�gia, az �j k�s�rleti pszichoter�pia ter�let�r�l �s sz�mos m�s ter�letr�l egyar�nt. Az univerzum newtoni kartezianus (descartes-i) modellj�t �s a mechanikus gondolkod�st meghalad� fejlem�nyek a tudom�ny ter�let�n k�zvetetten haszn�lhat�k fel ezen �j koncepci� al�t�maszt�s�ra. B�r az �j megk�zel�t�sek a hagyom�nyos tudom�nyos gondolkod�ssal nem egyeztethet�k �ssze, a kibontakoz� �j paradigma t�bb fontos aspektus�val egybecsengenek (Grof 1985). A spiritu�lis v�ls�g defin�ci�ja A f�lre�rt�s elker�l�se v�gett fontos hangs�lyozni, hogy nem minden szokatlan tudat�llapot, valamint intenz�v �szlel�si, �rzelmi �s pszichoszomatikus v�ltoz�s sorolhat� a spiritu�lis v�ls�g kateg�ri�j�ba. A transzperszon�lis kr�zis elve nem a hagyom�nyos pszichi�tria ellen ir�nyul, hanem alternat�v szeml�letet k�n�l olyan egy�nek eset�ben, akik mer�teni tudnak bel�le, k�pesek �s hajland�k elfogadni. Sz�mos ment�lis rendelleness�g k�zvetlen�l az agy d�szfunkci�ival, vagy m�s szervek �s szervrendszerek betegs�geivel f�gg �ssze. A megfelel� orvosi �s pszichi�triai vizsg�lat teh�t elengedhetetlen el�felt�tele b�rmilyen alternat�v ter�pi�s megk�zel�t�snek. Amikor ezek a vizsg�latok nem jeleznek semmilyen eg�szs�g�gy okot, a d�nt�st a kliens �lm�nyeinek term�szete, a folyamattal szemben tan�s�tott hozz��ll�sa, a gyakorlati st�lus, valamint az hat�rozza majd meg hogy k�pes-e a kapcsolatteremt�sre �s az egy�ttm�k�d�sre. Ha nem k�pesek probl�m�ikat egy bels� folyamattal �sszef�gg�sben l�tni vagy nem hajland�k a m�lyben rejl� tapasztalatokkal szembes�l�s f�jdalm�t elviselni, akkor azok sem kezelhet�k az �j strat�gi�kkal, s nem �lvezhetik ezek el�nyeit, akikn�l k�l�nben megtal�lhat�k a spiritu�lis v�ls�g krit�riumai. Azt is szem el�tt kell tartanunk, hogy m�g a nem els�sorban orvosi term�szet� probl�m�kkal k�szk�d� emberekkel v�gzett, tiszt�n pszichol�giai munka is okozhat olyan neh�zs�geket, melyek orvosi megfontol�st ig�nyelnek Ide tartozik p�ld�ul a megfelel� t�pl�lkoz�s, az �sv�nyi anyag-, �s a vitamin-ell�t�s, a megfelel� pihen�s biztos�t�sa, valamint a kisz�rad�s megel�z�s�nek fontoss�ga. Az ilyen komplik�ci�k lehet�s�g�t mindenkor szem el�tt kell tartani, ha az er�teljes bels� �lm�nyek t�bb napn�l vagy h�tn�l hosszabb ideig tartanak. Sz�v-, �s �rrendszeri rendelleness�gek, terhess�g vagy epilepszia eset�n orvosilag szint�n ellenjavallt az intenz�v �rzelmi munka, k�l�n�sen akkor, ha seg�t� technikak�nt hiperventill�ci� haszn�ln�nak. A k�vetkez� felsorol�sban azok a javasolt �s fontos krit�riumok tal�lhat�k, amelyek arra utalnak, hogy valaki spiritu�lis v�ls�got �l �t �s felaj�nlhat� neki az alternat�v kezel�s Szokatlan �lm�nyek, melyek k�z�tt tudat�llapotbeli, �szlel�si, �rzelmi, kognit�v valamint pszichoszomatikus funkci�beli v�ltoz�sok szerepelnek, s ahol a folyamat hangs�lyosan transzperszon�lis jelleg�. Ilyenek p�ld�ul a dr�mai hal�l-, �s (�jj�)sz�let�s �lm�nyek, a mitol�giai �s az archet�pusos jelens�gek, a visszaeml�kez�s m�ltb�li inkarn�ci�ra, a testen k�v�li �lm�nyek, a szinkronicit�s �lm�nyek az vagy az extraszenzori�lis (�rz�kel�sen t�li �szlel�s, ESP) tapasztalatok, az intenz�v energetikai jelens�gek (kundalini energia �bred�se), a misztikus egyes�l�si �llapotok vagy az azonosul�s a kozmikus tudattal. Az abnorm�lis ment�lis m�k�d�s m�g�tt megh�z�d� jelent�s agyi - azaz fert�z�ses, �rrendszeri vagy degenerat�v - k�rosod�s h�nya. M�s szerv vagy szervrendszer fizikai betegs�g�nek hi�nya, amely esetleg felel�s lehet a ment�lis rendelleness�g�rt. Ilyen p�ld�ul az ur�mia, a cukorbaj, a del�riummal j�r� toxikus �llapotok vagy a sz�vel�gtelens�g. Elfogadhat� �ltal�nos testi, valamint sz�v-, �s �rrendszeri �llapot, amely lehet�v� teszi, hogy a kliens biztons�ggal kib�rja az �lm�nymunk�val �s kibontakoz� strat�gi�val gyakran egy�tt j�r� fizikai �s �rzelmi stresszt. A kliens k�pess�ge arra, hogy az �llapotot bels� pszichol�giai folyamatnak l�ssa �s saj�tjak�nt kezelje; a k�pess�g a megfelel� munkakapcsolat kialak�t�s�ra �s az egy�ttm�k�d�si szellem fenntart�s�ra. Ezek a krit�riumok kiz�rj�k a s�lyosan paranoid �llapot� az �ld�ztet�si t�veszm�s �s a hallucin�l� szem�lyeket valamint azokat, akikn�l k�vetkezetesen megfigyelhet� a projekci�, az exterioriz�ci� �s az acting out mechanizmusa. Hosszan tart� hagyom�nyos pszichi�triai, k�rh�zi kezel�s hi�nya, mert az �ltal�ban sokkal nehezebb�, sok esetben lehetetlenn� teszi az �j szeml�let alkalmaz�s�t. Mivel egyes esetekben nem lehets�ges egy�rtelm� hat�rvonalat h�zni a spiritu�lis v�ls�g �s a pszich�zis k�z�tt, sz�ks�ges lehet a kezel�si strat�gia feletti d�nt�s elhalaszt�sa, am�g a gyakorlatban ki nem der�l, hogyan reag�l a kliens az �jfajta kezel�si m�dszerre. A spiritu�lis v�ls�g form�i A transzperszon�lis v�ls�g �sszes form�ja szeml�lhet� az emberi pszich� vil�gos hat�rok n�lk�li, egyetlen, oszthatatlan kont�niumot k�pez� m�ly-tudattalan �s tudatfeletti tartom�nyainak exterioriz�ci�jak�nt. Ebb�l ad�d�an a gyakorlatban, �rthet� m�don, nem lehets�ges �les hat�rvonalat h�zni a spiritu�lis v�ls�g k�l�nb�z� t�pusai k�z�tt. A spiritu�lis v�ls�got �t�l� egy�nekkel v�gzett munk�nk, valamint az ide vonatkoz� irodalom tanulm�nyoz�sa alapj�n azonban �gy �rezz�k, lehets�ges �s hasznos megk�l�nb�ztetni a k�l�n�sen gyakori f�bb �lm�ny-mint�kat. B�r ezek gyakran �tfedik egym�st, mindegyik rendelkezik olyan jellegzetes von�sokkal, melyek megk�l�nb�ztetik a t�bbit�l. K�gy� (kundalini) energia �bred�se S�m�nutaz�s Pszichol�giai meg�jul�s a k�zponti archet�pus aktiv�l�sa �ltal. Pszichikus megny�l�s Karmikus eml�kek felbukkan�sa Megsz�llotts�g 1. A k�gy� (kundalini) energia �bred�se A kundalini (k�gy�) energia a medence k�rny�k�n lokaliz�lhat� az indiai tan�t�sok szerint. ?�bred�sekor? elindul f�lfele a test energetikai rendszere csatorn�in kereszt�l (n�dik) mik�zben megnyitja, tiszt�tja �s megvil�gos�tja a pszichikus k�zpontokat vagy csakr�kat (Mookerjee, 1982; Muktananda. 1979; Woodroffe, 1964). B�r a kundalini energia koncepci�j�nak leg�rnyaltabb kifejt�se Indi�ban tal�lhat� meg, fontos p�rhuzamai l�teznek t�bb kult�r�ban �s vall�si csoportban - a taoista j�g�ban, a koreai zen buddhizmusban, a tibeti vadzsrajanaban, a kereszt�ny miszticizmusban. A k�gy� vagy kundalini (az �sszetekeredett k�gy�) energia fogalma az indiai spiritu�lis hagyom�nyb�l ered. A hindu �s a buddhista tantrikus tan�t�sok szerint a kundalini a mindens�g kreat�v energi�ja �s mint ilyen, n�i term�szet�. K�ls� aspektusa szerint a jelens�g-vil�gban manifeszt�l�dik bels� aspektusa szerint az emberi gerincoszlop t�v�ben szunnyad; ebben a form�j�ban hagyom�nyosan h�rom �s f�lszer feltekeredett k�gy�k�nt �br�zolj�k szimbolikusan. Ha a spiritu�lis gyakorlat sor�n egy guru hat�sa, vagy egy spont�n folyamat mozg�sba hozza, akkor akt�v energia vagy shak-ti form�j�ban elindul felfel� a finom-test h�l�zatban a nadikon kereszt�l. Ez a jelens�g ismert m�s kult�r�kban is, p�ld�ul a szufizmusban, a szabadk�m�ves trad�ci�ban, az afrikai Kalah�ri sivatag kung busmanjain�l, valamint az amerikai indi�n t�rzsekn�l, f�k�pp a hopi indi�nokn�l. A kundalini �bred�se bizonyos �telemben azon dr�mai �rzelmi, pszichoszomatikus �s spiritu�lis megnyilv�nul�sok k�zponti mechanizmus�nak tekinthet�, amelyeket nyugaton egym�st�l f�ggetlen pszichopatologikus rendelleness�geknek tartan�nak. A tantrikus iskol�k apr�l�kosan kidolgozt�k a csakr�k t�rk�p�t, r�szletesen le�rt�k a kundalini �bred�s fizikai, �rzelmi �s spiritu�lis megnyilv�nul�sait, �s e folyamatot elbesz�l� m�ly �rtelm� m�toszokat �riztek meg. A kundalini fel�breszt�se nem vesz�lytelen �s buktat�k n�lk�li, m�gis �ltal�ban potenci�lisan kedvez�nek tekinthet� a pszichoszomatikus gy�gyul�s, a szem�lyis�g pozit�v �jra�p�t�se �s a tudatoss�g fejl�d�se szempontj�b�l. Rendk�v�li ereje miatt azonban a szent sz�vegek nagyon komolyan veszik ezt folyamatot �s a benne r�sztvev� emberek sz�m�ra avatott tan�t� �tmutat�s�t javasolj�k. Az indiai irodalomban le�rtak szerint a kundalini �bred�st krij�k-nak nevezett dr�mai fizikai �s pszichol�giai megnyilv�nul�sok k�s�rhetik. Legfelt�n�bb k�z�tt�k a gerinc ment�n felfel� indul� h�, �s energia�raml�s, amit remeg�sek, g�rcs�k, heves r�zk�d�sok �s bonyolult csavarod� mozdulatok k�s�rnek. Az �nk�ntelen nevet�s vagy s�r�s, a mantr�k vagy �nekek k�nt�l�sa, a hangos �nekhangok �s �llathangok kiereszt�se, valamint a spont�n j�ga k�ztart�sok (mudr�k) �s p�zok (�szan�k) felv�tele is nagyon gyakori. Az egy�b fizikai megnyilv�nul�sok k�z� tartozik az �melyg�s, a h�ny�s vagy sz�kreked�s, az �llkapocs szor�t�sa, a testh�m�rs�klet emelked�se vagy cs�kken�se, valamint a beteges �hs�g vagy az �tv�gytalans�g. Az eg�sz test megmerevedhet vagy elernyedhet �s szokatlanul kicsinek vagy nagynak tetszhet. Mivel a kundalini fizikai g�takat szak�t fel, az egy�n intenz�v f�jdalmat �rezhet k�l�nb�z� testr�szeiben. Az sem ritka, hogy a mozdulatok �s a hangok �llatokra, t�bbek k�z�tt p�ld�ul oroszl�nra, majomra, b�k�ra vagy k�gy�ra eml�keztetnek. Az egy�n geometrikus mint�zatokat, ragyog�n sug�rz� f�nyeket l�that, de szentek, istens�gek, d�monok vagy teljes mitol�giai esem�nysorok bonyolult v�zi�i is megjelenhetnek el�tte. Az akusztikus jelens�gek k�z� olyan k�l�nb�z� hangok tartoznak, mint a z�g�s, a v�z�raml�s hangja, a m�hek z�mm�g�se, a muzsika, a d�szek csilingel�se vagy az �nekl� hangok. A kundalini �bred�s�nek �rzelmi megnyilv�nul�sai az ekszt�zis, az �r�mm�mor, a le�rhatatlan b�ke �s harm�nia, valamint az �r�lts�g �s/vagy hal�l �rzetet s�rol� depresszi� hull�mok, nyugtalans�g, zaklatotts�g �llapotainak tartom�ny�ban ingadoznak. Az indiai forr�sok a megnyilv�nul�sok egy dr�mai �s sokf�le jelens�get mag�ba foglal� csoportj�r�l is besz�molnak, mely valamif�le term�szetfeletti er�k vagy sziddhi-k jelenl�t�re utal, �gy mint az �tlen-szomjan l�tez�s, a bilok�ci� (egy id�ben k�t helyen tart�zkod�s), a mindens�g k�l�nb�z� aspektusair�l tud�s szerz�se, a s�lytalans�g �s a levit�ci�, a t�rben utaz�s, valamint az az �llapot, melyben az egy�n k�v�lr�l figyeli �nmag�t (heautoszk�pia). A sziddhiket a tantrikus tanok a magasabb tudatoss�g �s megszabadul�s el�r�s�t akad�lyoz� jelens�gekk�nt szeml�lik. B�r a kundalini le�r�sai r�g�ta ismeretesek nyugaton, kor�bban kiz�r�lag keleti jelens�gnek tartott�k. M�g C.G. Jung is, aki pedig szenved�lyesen �rdekl�d�tt e folyamat ir�nt, azt gondolta, hogy ritk�n vagy sosem fordul el� nyugaton. � �s munkat�rsai azon a v�lem�nyen voltak, hogy �vezredekbe telhet, m�g a m�lypszichol�gia hat�s�ra a mi kult�r�nkban is megmozdul a kundalini. A k�s�bbi fejl�d�s azonban e feltev�s helytelen volt�t mutatta. Ak�r a felgyorsult evol�ci�nak., a spiritu�lis gyakorlatok n�pszer�s�g�nek �s gyors terjed�s�nek, a glob�lis vil�gv�ls�g s�rget�s�nek tulajdon�that�, ak�r a pszichedelikus szerek r�seg�t� hat�sainak, napjainkban t�bb ezer nyugati embern�l mutatkoznak meg a kundalini �bred�snek f�lre�rthetetlen jelei. A kaliforniai pszichi�ter �s szemorvos, Lee Sannella �rdeme, hogy e t�ny a szakmai k�r�k figyelm�be ker�lt (Sannella, 1978). �tt�r� k�nyv�ben (Kundalira: Psychosis or Transcendence: Pszich�zis vagy transzcendencia.; 1978) Sannella le�rja, milyen form�t �lt a kundalini �bred�se a mi kult�r�nkban �s a nyugati orvosl�s, valamint a tudom�ny szemsz�g�b�l t�rgyalja azt. Az � fiziol�giai kundalini t�net egy�ttese bizonyos szempontb�l k�l�nb�zik a hagyom�nyos le�r�sokt�l, ami nem meglep�, mivel maguk a sz�vegek sem mindig egyeznek meg r�szleteikben. Sannella modellje szerint a kundalini �bred�s�nek folyamatjellemz�en a l�b nagyujjain �s a l�bfejeken kezd�dik, rendszerint a bal oldalon, k�l�n�s �rzetek �s izomr�ng�s form�j�ban. A nagy l�bujj k�rme elfeketedhet �s leeshet. A folyamat megnyilv�nul�sai innen felfel� haladnak a l�bakon a fej h�ts� r�sz�nek tetej�ig �s le a homlokon a homlok�regekhez �s v�gig az arcon a torokhoz majd a sz�ven �t a hast�j�kra �s a medence ter�let�re �rkeznek. A f� blokkol� helyek a veset�j�kon, a lapock�k k�z�tti r�szen, a koponyatet�n, a szemek k�r�l, a torokban �s a medenc�ben tal�lhat�k. A kundalini �bred�se t�bb pszichi�triai rendelleness�g �s orvosi probl�ma t�neteit szimul�lhatja. A pontos megk�l�nb�ztet� diagn�zis fel�ll�t�s�hoz a klinikai orvos sz�m�ra elengedhetetlen a kundalini szindr�ma m�lyrehat� ismerete. A karakterisztikus energiajelens�gek, a h��rzetek, a szokatlan l�gz�si form�k-jelentkez�se, a szervi alapok n�lk�li f�jdalmak fell�p�se a blokkol� helyeken, a f�nyl�tom�sok, valamint a folyamatjellegzetes menete t�bbek k�zt azok a jelek, amelyek megk�l�nb�ztetik a kundalini szindr�m�t a pszich�zist�l. A folyamatot �t�l� egy�nek az �llapotukkal kapcsolatosan sokkal objekt�vebbek j�l kommunik�lnak, egy�ttm�k�d�k; sz�vesen osztj�k meg tapasztalataikat el��t�let-mentes emberekkel. tov�bb� ritk�n jellemzi �ket acting out. Noha a k�l�nb�z� hangok �rz�kel�se eg�szen gyakori, a t�mad�-�ld�z� hangok nem tartoznak a kundalini �bred�s fenomenol�gi�j�hoz A m�sik pszichi�triai betegs�g amire a kundalini �bred�s eml�keztethet, a konverzi�s hiszt�ria, melynek szeml�letes megnyilv�nul�sai a mozg�sos (motoros) rohamok, a k�l�n�s �rzetek jelentkez�se k�l�nb�z� testt�jakon, az ideiglenes vaks�g, �s t�bb m�s pszichoszomatikus t�net. Mivel a kundalini mint egy ?tiszt�t�t�z? s�p�r v�gig a szervrendszereken, traumatikus eml�keket eleven�thet fel a m�ltb�l �s a felsz�nre hozhatja azok elemeit. Az ebb�l ered� �rzelmi krij�k k�z� tartozhatnak a nyugtalans�g, a depresszi�, az agresszi�, a zavarts�g vagy a b�ntudat k�l�nb�z� �llapotai; a jelens�gek �gy k�l�nb�z� pszichi�triai kateg�ri�kba sorolhat�k s egy t�j�kozatlan klinikus orvos sz�mos diagn�zis-c�mk�t ragaszthat r�juk. A kundalini folyamat sz�mos orvosi probl�m�t is szimul�lhat. F�lrediagnosztiz�lhat� mint Jackson-f�le epilepszia, als� h�tt�j�ki probl�ma, kezd�d� sclerosis multiplex, sz�vroham vagy medencegyullad�s. 2. A s�m�nutaz�s A transzperszon�lis kr�zis ezen t�pusa er�sen eml�keztet ama, amit az antropol�gusok s�m�nbetegs�gk�nt vagy beavat�si betegs�gk�nt �rtak le (Eliade,1964). Ez a nem h�tk�znapi tudat�llapotban zajl� dr�mai esem�ny sz�mos s�m�n p�lyafut�s�nak kezdet�re jellemz�. A s�m�nutaz�s alap�lm�nye a k�zeli tal�lkoz�s a hal�llal �s az ezt k�vet� �jj�sz�let�s. A beavat�si �lmok �s v�zi�k r�sze a lesz�ll�s az als� vil�gba az �s�k szellemeinek �tmutat�s�val, a meg�tk�z�s k�l�nb�z� d�monokkal, az elk�pzelhetetlen �rzelmi �s fizikai tort�r�k ki�ll�sa s v�g�l a teljes megsemmis�l�s. Ezt rendszerint sorj�ban az �jj�sz�let�s, majd az �gi birodalmakba emelked�s k�veti. B�r a k�l�nb�z� t�rzsekn�l �s az egyes s�m�nokn�l e megpr�b�ltat�sok r�szletei jelent�sen k�l�nb�zhetnek, a retteg�s �s az embertelen szenved�s l�gk�re �ltal�ban egyform�n jellemz� r�juk . A k�nzat�sok k�z� a test feldarabol�sa, az �sszes testnedv elvon�sa, a h�s lekapar�sa a csontokr�l, a szemek let�p�se a szem�regb�l �s hasonl� r�miszt� �lm�nyek tartoznak. Miut�n az �jonc s�m�n csontv�zz� csupaszodott, a csontjaira �j h�st �s ereibe friss v�rt kap. Az �talakult s�m�n jel�ltet ezut�n term�szetfeletti tud�ssal �s gy�gy�t� er�vel ruh�zz�k fel k�l�nb�z� emberi vagy �llati alakot �lt�tt f�l-isteni l�nyek. A s�m�nutaz�s k�vetkez� fontos szakasza a mennyei r�gi�kba emelked�s egy p�zna, ny�rfa, sziv�rv�ny vagy m�gikus rep�l�s seg�ts�g�vel. Egy igazi s�m�nn�l a hal�l-beavat�st mindig k�veti a felt�mad�s, a v�ls�g megold�sa, az �lm�ny teljes integr�l�sa a mindennapi �letbe. A k�sz s�m�nnak ugyan�gy vagy m�g jobban kell boldogulnia a mindennapi �letben, mint a t�rzs t�bbi tagj�nak. Egyszerre j� �zletember, gyakorlatias pszichol�gus, a szertart�sok mestere, m�v�sz �s k�lt�, gy�gy�t�, l�t� �s a halott lelkek vezet�je. A s�m�n otthonos a mindennapi �s a nem-mindennapi val�s�gban, ezek hat�rait k�pes akaratlagosan �tl�pni �s ezt az �tl�p�st k�zvet�teni tudja m�soknak Az er�sen samanisztikus jelleg� transzperszon�lis kr�zist �t�l�k �lm�nyei k�z�tt nagy hangs�lyt kap a fizikai szenved�s, valamint a tal�lkoz�s a hal�llal, melyet �jj�sz�let�s k�vet, tov�bb� megtal�lhat�k benn�k a felemelked�s vagy a m�gikus rep�l�s elemei. Az is jellemz� r�juk, hogy k�l�nleges kapcsol�d�st �reznek a term�szet elemeihez �besz�l� viszonyba� ker�lnek az �llatokkal vagy �llatszellemekkel. Az sem szokatlan, hogy rendk�v�li energi�k szabadulnak fel benn�k �s �szt�nz�st �reznek a gy�gy�t�sa. A legt�bb hagyom�nyos antropol�gus �s pszichi�ter afel� hajlik, hogy a s�m�nizmust a hiszt�ri�val, skizofr�ni�val vagy epilepszi�val �sszef�gg� patologikus �llapottal magyar�zza. Azok azonban, akik k�zeli kapcsolatba ker�ltek s�m�nokkal, tudj�k, hogy ez az �ll�spont sark�tott, naiv �s t�ves. A s�m�nkult�r�kra �ltal�ban nem jellemz�, hogy szentnek tartsanak b�rmilyen bizarr �lm�nyt �s viselked�st, amit nem �rtenek k�pesek hat�rozott k�l�nbs�get tenni a s�m�n �s a beteg vagy az �r�lt k�z�tt. A �s�m�nbetegs�g� megfelel� integr�l�sa �s a mindennapi �letben megfelel� m�k�d�s n�lk�l�zhetetlen felt�tele annak, hogy valakit s�m�nnak fogadjanak el. A beavat�si v�ls�ghoz hasonl�k�ppen a s�m�n-t�pus� transzperszon�lis esem�nyek, helyes t�mogat�s eset�n megfelel� beilleszked�st �s bizonyos ter�leteken kimagasl� m�k�d�st eredm�nyezhetnek A s�m�nizmus az emberis�g leg�sibb vall�sa, mely t�bb t�zezer �vre ny�lik vissza, egyben olyan jelens�g is, mely gyakorlatilag univerz�lis; k�l�nb�z� v�ltozatai megtal�lhat�k Szib�ri�ban �s :�zsia m�s r�szein, �szak-, �s D�l-Amerik�ban, Ausztr�li�ban, �ce�ni�ban, Afrik�ban �s Eur�p�ban. �gy azok, akikn�l a spiritu�lis v�ls�g ezt a mint�zatot k�veti, egy olyan. �si folyamat r�szeseiv� v�lnak, mely a l�lek legm�lyebb alapjait �rinti. 3. Pszichol�giai meg�jul�s a k�zponti archet�pus aktiv�l�sa �ltal Ezt a transzperszon�lis v�ls�g-t�pust a kaliforniai pszichi�ter �s jungi�nus analitikus, John Weir Perry kutatta �s �rta le (Perry, 195:3,1966, 1974, 1976). Fiatal pszichotikus paciensekkel folytatott klinikai munk�j�ban - akik k�z�l tizenkett�vel hossz� ideig szisztematikus, intenz�v pszichoter�pi�t v�gzett - meglepetten fedezte fel, hogy a pszichotikus folyamat k�zel sem az agyban lej�tsz�d� patologikus folyamat abszurd �s szab�lytalan term�ke. Ha �rz�keny t�mogat�st biztos�tottak a paciensek r�sz�re, a pszichopatol�giai fejl�d�s term�szete gy�keresen �talakult �s �rzelmi gy�gyul�s, pszichol�giai meg�jul�s, valamint a kliensek szem�lyis�g�nek m�lyrehat� �talakul�sa volt az eredm�ny. S�t, Perry felfedezte, hogy a pacienseik t�bbs�g�n�l bizonyos szab�lyos �lm�nystrukt�r�k �s tipikus szakaszok alakulnak ki, ha ezeket a folyamatokat nem nyomj�k el a rutin pszichofarmakol�giai kezel�ssel. Azok, akikn�l a v�ls�g ezen t�pusa jelentkezik, azt tapasztalj�k, hogy a vil�g esem�nyeinek kell�s k�zep�be vagy az �sszes l�tez� dolog k�z�ppontj�ba ker�lnek, melyet Perry - az �ltala elnevezett k�zponti archet�pusok aktiviz�l�s�nak tulajdon�t. Ebben az id�szakban az egy�nek a hal�l �s a ritu�lis gyilkoss�g, a m�rt�rs�g, a keresztre fesz�t�s �s a t�lvil�g gondolataiba mer�lnek A m�sik fontos t�ma a vil�g kezdet�hez a teremt�shez, az �si paradicsomi �llapothoz vagy az els� ember�sh�z val� visszat�r�s. Az ilyen �lm�nyekben jellemz�en az ellent�tes er�k valamilyen glob�lis, s�t kozmikus szint� kataklizmikus �sszecsap�s�n, egy szent �tk�zeten van a hangs�ly, vagy vil�gi f�szerepl�k eset�n kapitalist�k �s kommunist�k, amerikaiak �s oroszok, feh�rek �s sz�nes-b�r�ek csapnak �ssze vagy titkos t�rsas�gok harcolnak a vil�g ellen. E konfliktus archet�pusos form�j�ban a f�ny �s a s�t�ts�g Krisztus �s az Antikrisztus vagy az �rd�g, az Armaggedon �s az Apokalipszis szerepel. A folyamat jellegzetes eleme az ellent�tp�rok - a kultur�lis, az etikai, a politikai vagy a vall�si�meggy�z�d�sek, �rt�kek �s attit�d�k visszaford�t�sa. Ez k�l�n�sen er�s hangs�lyt kap a szexualit�s ter�let�n, ahol m�ly gyanakv�s l�p fel a m�sik nemmel kapcsolatosan, homoszexu�lis v�gyak jelentkeznek vagy p�nik, a m�sik nemt�l vagy nem-v�lt�st�l val� f�lelem alakul ki. E probl�m�ik tipikusan az ellent�tek egyes�l�s�ben, f�leg a szent vagy szellemi n�szban (hieroszgaszmosz) tal�lnak felold�st. Ez a mitologikus jelleg� egyes�l�s a szem�lyis�g feminin �s maszkulin von�sainak archetipikus �sszeolvad�sa. Ide tartoznak azok a meggy�z�d�sek, hogy egy isten vagy istenn� p�rj�ul v�lasztotta az illet�t, Krisztus menyasszonya lett, hogy mik�nt M�ri�t, �t is megl�togatta a Szentl�lek, ha azt k�pzeli, hogy �d�mmal �s �v�val azonosul, ha a Nap �s a Hold, a Kir�ly �s a Kir�lyn� vagy Herceg �s a Hercegn� frigyre l�p�s�t �li meg. A folyamat megdics��l�sben �r a tet�pontj�ra, amikor az egy�n rendk�v�l emelkedett �llapotba ker�l, az �sszes ember f�l� vagy ak�r az �sszes emberi viszony f�l� emelkedik - s a vil�g megv�lt�ja vagy messi�sa, kir�ly, eln�k, a vil�g uralkod�ja, s�t a mindens�g ura lesz. Ez gyakran t�rsul a megsz�let�s vagy az �jj�sz�let�s �lm�ny�vel, a hal�l mindenn�l fontosabb t�m�j�nak m�sik oldal�val. A n�kn�l gyakrabban fordul el�, hogy �gy �rzik, valamilyen rendk�v�li gyermeknek - megment�nek, megv�lt�nak vagy messi�snak - adnak �letet, m�g a f�rfiakn�l jellemz�bb a saj�t sz�let�s�k �t�l�se. Az isteni gyermek sz�let�s�re gyakran �gy tekintenek, mint a szent frigy eredm�ny�re. Az integr�l�s befejez� id�szak�ban az emberek sokszor rajzolnak olyan �br�kat, melyek n�gy r�szre osztott vil�got jelen�tenek meg, s melyekben a n�gyes sz�m a f�szerepl� - a n�gy kit�ntetett pont, a n�gy k�rnegyed (kvadr�ns), n�gy foly� vagy egy n�gy r�szre osztott k�r. Az is lehet, hogy dr�m�t �nak, melyben n�gy kir�ly, n�gy orsz�g vagy n�gy politikai p�rt j�tszik meghat�roz� szerepet. Az orvosi modellhez igazod� szakmai le�r�s szempontj�b�l ezek a t�m�k bizarrnak t�nhetnek �s semmi k�ts�get nem hagynak afel�l, hogy az ilyesmiket �t�l� emberek agym�k�d�se valamilyen ismeretlen patologikus folyamatt�l bizonyosan er�s k�rosod�st szenvedett. Perry azonban sok �vnyi szisztematikus tanulm�nyoz�ssal olyan m�ly jelent�st tudott felfedezni ezekben az alkot�sokban, amely az avatatlanok figyelm�t elker�li. Nagy meglepet�s�re arra d�bbent r�, hogy a v�rosok kialakul�s�nak idej�ben ugyanazok az alapt�m�k jelentek meg sz�mos nagy kult�ra mitol�gi�j�ban. E t�m�k nagyon szorosan �sszef�ggtek a szakr�lis kir�lys�g archaikus form�j�val, �s az �j�vi �nneps�geken minden �vben rendszeresen elj�tszott�k �ket ritu�lis dr�ma form�j�ban. Abban az id�ben, amit Perry a �megtestes�lt m�tosz archaikus kor�-nak nevez, ezeket a ritu�l�kat alapvet� fontoss�g�aknak tartott�k a l�tez�s �s a kozmosz stabilit�s�nak, a term�szet vitalit�s�nak �s a t�rsadalom prosperit�s�nak fenntart�sa �rdek�ben. A kir�lyi atya m�tosz�t elemz� kiv�l� tanulm�ny�ban (Lord of the Four Ouarters /A n�gy �gt�j ura/, Perry, 1974) bebizony�totta, hogy a vil�g egym�st�l f�ldrajzilag �s t�rt�nelmileg elszigetelt sz�mos orsz�g�ban tartottak a fenti t�m�kra �sszpontos�t� �j�vi �nneps�geket. Ezek az �nneps�gek megtal�lhat�k voltak Egyiptomban, Mezopot�mi�ban, K�na�nban, Izraelben, Indi�ban, Ir�nban, a hettita Anat�li�ban, G�r�gorsz�gban, R�m�ban, az �szaki ter�leteken, K�z�p-Amerik�ban (a tolt�kokn�l �s az azt�kokn�l), valamint K�n�ban is. K�s�bb k�nyveiben ( The Far Side of Madness /Az �r�let t�ls� oldala/, Perry, 1974, �s Roots of Renewal in Myth and Madness /A meg�jul�s gy�kerei a m�toszban �s az �r�letben /, Perry, 1976) Perry rejt�lyes p�rhuzamokra tudott r�mutatni a szakr�lis kir�lys�ggal �sszef�gg� meg�jul�s ritu�lis dr�m�ja �s az akkut pszichotikus esem�nyekn�l megfigyelt meg�jul�si folyamat esem�nysorai k�z�tt. A kor�bban eml�tett externaliz�lt t�rsadalmi form�k az id� folyam�n internaliz�l�dtak, s a mai emberekn�l bels� k�pek �s folyamatok �rzik �ket. Perry munk�ss�ga vil�gosan szeml�lteti, az ilyen t�pus� transzperszon�lis kr�zisben mennyire jelent�s az �jb�l m�k�d�sbe l�p� archetipikus folyamat, s azt hogy mekkora tisztelettel kell kezelni ezt az �llapotot. Klinikai megfigyel�sei csak�gy, mint t�rt�nelmi tanulm�nyai azt sugallj�k hogy megfelel� felfog�s �s t�mogat�s mellett ez az �llapot gy�gy�t� �s transzform�l� lehet�s�get k�n�l, a szem�lyis�g pozit�v �jra�p�t�s�hez, valamint pszichol�giai �s spiritu�lis meg�jul�shoz vezethet. Perry pszich�zis-megk�zel�t�s�ben semmiss� v�lnak az akad�mikus pszichol�gia �ltal a hagyom�nyosan pszichotikus folyamatra alkalmazott �rt�kek. A pszichopatologikus �llapot az el�gtelen pre-pszichotikus szem�lyis�g, m�g az akut pszichotikus esem�ny egy gy�gy�t� �s helyre�ll�t� folyamatb�l �ll. A sikeres v�gkimenetel ezen t�l az eg� saj�ts�gain, tov�bb� az egy�nhez a k�rnyezet�b�l �rkez� meg�rt�sen �s t�mogat�son m�lik. 4. A pszichikum megny�l�sa (a pszichikus �szlel�s megny�l�sa) A transzperszon�lis kr�zisnek ezt a v�llfaj�t az �rz�kel�sen t�li �szlel�s (ESP) esetei �s m�s parapszichol�giai jelens�gek megh�kkent� felszaporod�sa jellemzi. Egy ilyen folyamat akut szakasz�ban az egy�nt sz� szerint el�rasztj�k a rendk�v�li paranorm�lis esem�nyek Ezek k�z�tt megtal�lhat�k a testen k�v�li �lm�nyek (OOBE k�l�nb�z� form�i, melyek sor�n �gy t�nik mintha a tudat k�l�nv�lna a testt�l �s az egy�n t�volr�l vagy a magasb�l k�pes megfigyelni �nmag�t. Az OOBE �llapotban nem szokatlan az, hogy az illet� az �p�let egy m�sik helyis�g�ben vagy t�voli helysz�nen zajl� esem�nyek pontos szemtan�ja Ezt a jelens�get a tanatol�gusok t�bbsz�r le�rt�k m�r a hal�l k�zel�be ker�l�k eset�ben (Moody, 1975; Rong, 1980, 1984; Sabom, 1981), de a pszichikus megny�l�skor az �let fenyegetetts�g�nek eleme n�lk�l jelentkezik. Ezekben az esetekben az is eg�szen gyakori, hogy az �rintett pontosan meg�rzi, mi fog t�rt�nni a k�vetkez� pillanatban vagy el�re megsejt esem�nyeket, melyek a k�vetkez� napon vagy h�ten t�rt�nnek. Hasonl�k�ppen gyakoriak a m�ltb�li vagy t�voli esem�nyek tiszt�nl�t� (clairvoyant) v�zi�i. A kr�zisnek ez a fajt�ja egy�tt j�rhat a Poltergeist jelens�gek k�l�nb�z� form�ival. Tal�n t�bbsz�r fordul el�, mint ah�nyszor hallunk r�la, mert kult�r�nkban k�l�n�sen er�s az ellen�ll�s az ilyen esem�nyek lehets�gess�g�vel kapcsolatban, s az alanyok nagyon vonakodva besz�lnek ezekr�l. A t�bbi ember gondolatainak �s sz�nd�kainak pontos telepatikus "olvas�sa� a f�lelem �s a harag forr�sa lehet; az �gy nyert felismer�sek v�logat�s n�lk�li kimond�sa gyakran megtal�lhat� azon t�nyez�k k�z�tt melyek meggyors�tj�k a pszichi�triai int�zm�nybe utal�st. K�l�nleges jelent�s�ggel b�r az elk�peszt� szinkron esem�nyek felszaporod�sa, melyek gyakran k�s�rik a kr�zisnek ezt a t�pus�t. Ezt a jelens�get el�sz�r C.G. Jung ismerte fel �s a �Szinkronicit�s, mint az akauz�lis �sszef�gg�sek egyik elve� (Synchronizitat als ein Prinzip akausaler Zusammenhange) c�m� �r�s�ban �rta le (Jung, 1980). Az egy�n hirtelen �gy �rzi, mintha egy �j vil�gba ker�lne, ahol az okok �s a k�vetkezm�nyek k�telez� sorrendj�t r�szlegesen felv�ltj�k az �lmokat �s v�zi�kat a k�ls� val�s�ggal �sszekapcsol� jelent�s�gteljes egybees�sek, s�t a mindennapi esem�nyek �gy szervez�dnek, hogy az meghaladja a j�zan �sszel v�rhat� val�sz�n�s�get. Jung ilyen szinkron esem�nyek megd�bbent� p�ld�it �rta le eml�tett m�v�ben. Felismerte, hogy, ezek a megfigyel�sek nem egyeztethet�k �ssze a mechanikus tudom�nnyal �s a modem fizik�ban keresett modellt, melynek alapjait akkoriban dolgozta ki egy eur�pai tud�scsoport. Elm�let�hez k�l�nleges t�mogat�st kapott bar�tj�t�l, a kvantumfizika egyik megalapoz�j�t�l, Wolfgang Paulit�l, valamit Albert Einsteint�l is. A hagyom�nyos pszichi�tria m�g nem ismerte fel a szinkronicit�s jelens�g�t �s a jelent�s�gteljes egybees�sekr�l sz�l� �sszes besz�mol�ra egyetlen v�lasza van - az inform�tor vonatkoztat�si t�veszm�j�nek diagn�zisa. A transzperszon�lis kutat�s minden k�ts�get kiz�r�an kimutatta, hogy a spiritu�lis v�ls�got �t�l�k gyakran tal�lkoznak val�di szinkronicit�ssal. Ezek olyan esem�nyek, ahol mindenki, aki l�nyeges inform�ci�val b�r az esem�nyekr�l, be kell ismerje, hogy azok el�fordul�sa a v�rhat� val�sz�n�s�get meghaladja. Rendk�v�l fontos, hogy ne ker�lj�n szem�tbe minden szinkron esem�nyr�l sz�l� jelent�s olyan alapon, hogy az nem m�s, mint jelent�ktelen v�letlen egybees�s, a torz�tott �szlel�s jele vagy a val�s�g t�ves interpret�l�sa. B�r szinkronisztikus esem�nyek b�rmilyen transzperszon�lis kr�zis sor�n bek�vetkezhetnek, f�leg a pszichikus megny�l�s eset�n gyakoriak. T�bb misztikus iskola �s spiritu�lis trad�ci� �gy eml�ti a paranorm�lis k�pess�gek felbukkan�s�t, mint a tudat evol�ci�j�nak �ltal�nos �s rendk�v�l k�nyes szakasz�t. Alapvet� fontoss�g�nak tartj�k, hogy az �j k�pess�gek ne k�pr�ztass�k el az egy�nt �s ne saj�t rendk�v�lis�g�nek tudja be azokat. Ebben az esetben feltehet�en nagyobb a vesz�lye �az eg� megh�z�s�nak�, ahogy azt Jung nevezte, mint b�rmely m�s t�pus� spiritu�lis kr�zis eset�n. A mi kult�r�nkban azonban, mely kritika n�lk�l hajlamos elfogadni a mechanikus tudom�ny pragmatikusan eredm�nyes, de leegyszer�s�t� vil�gn�zet�t, nagyobb lehet az ellenkez� ir�ny vesz�lye. Sz�mos materialista ir�nyults�g� tud�s nemcsak arr�l tett ellentmond�st nem t�r� kijelent�seket hogy milyen az univerzum, hanem arr�l is, hogy mi lehetetlen elvben. Noha az eff�le kijelent�sek nem �llj�k ki a szigor� logika �s a modem tudom�nyfiloz�fia t�zetes pr�b�j�t, m�gis er�sen befoly�solj�k kult�r�nk gondolkod�s�t. Ebben a helyzetben sokan hajlamosak a telep�tia, a t�voll�t�s vagy a szinkronicit�s �lm�nyeket az �nmegt�veszt�s, s�t az �r�lts�g jel�nek tartani, mert a mai tudom�ny tagadja l�tez�s�k lehet�s�g�t. Ilyen esetekben �rz�keny �tmutat�sra lehet sz�ks�g melyben sz� eshet a modern parapszichol�giai kutat�s eredm�nyeir�l, k�zt�k Joseph Banks Rhine, Charles Tart, Russel Targ, Harold Puthoff, Jules Eisenbud, Stanley Krippner, Arthur Hastings �s m�sok. Arthur Hastings k�l�n cikkben �rta le az ilyen t�pus� spiritu�lis kr�zis eset�n alkalmazand� tan�csad�s alapelveit (Hastings, 1983). Egy leny�g�z� lelki aj�nd�kot hoz� ilyen t�pus� kr�zisr�l sz�l� egyed�l�ll� �n�letrajzi besz�mol� Anne �s Jim Amstrong t�rt�nete, melyet a ReVision jelen sz�ma (8.�vf., 2.sz., 1986 T�l-tavasz) k�z�l. 5. Karmikus eml�kek felbukkan�sa Az ilyen t�pus� transzperszon�lis kr�zis teljesen kibontakozott form�j�ban az egy�n dr�mai esem�nysorokat �l �t, melyek l�tsz�lag m�s id�beli �s t�rbeli kontextusban, m�s t�rt�nelmi id�ben �s m�s orsz�gban t�rt�nnek. Ezek az �lm�nyek eg�szen re�lisnak t�nhetnek �s er�s negat�v vagy pozit�v �rzelmek, valamint intenz�v fizikai �rzetek k�s�rhetik �ket. Az egy�n rendszerint meg van gy�z�dve arr�l, hogy ezek az esem�nyek az eml�kezet�b�l bukkannak el� �s saj�t el�z� inkarn�ci�it �li �jra. R�ad�sul az ilyen esem�nysorok hirtelen �j megvil�g�t�sba helyezik a szem�ly jelen �let�nek k�l�nb�z� �rzelmi, pszichoszomatikus �s interperszon�lis probl�m�it, melyek kor�bban zavarosak �s �rthetetlenek voltak Az eff�le karmikus �lm�nyekhez gyakran t�rsul a biol�giai sz�let�s szimult�n vagy v�ltakoz� �jra�l�se. Ez jellegzetes szerkezettel rendelkezik; a k�l�nleges �rzelmekkel �s fizikai �rzetekkel egy�tt j�r� sz�let�si esem�nysorok az el�z� �let esem�nyeivel k�t�dnek �ssze, melyek azonos vagy hasonl� elemeket tartalmaznak. �gy a sz�l�s els�, a m�g z�rt m�h �sszeh�z�d�saival jellemzett klinikai f�zis�nak �lm�nyei b�rt�n�kben, k�nz�kamr�kban �s koncentr�ci�s t�borokban zajl� szenved�s k�peivel kapcsol�dnak �ssze. A k�ld�kzsin�r nyakra tekered�se az el�z� �let akaszt�sr�l, fojtogat�sr�l �rulkod� k�peihez kapcsol�dik, a sz�let�s �les f�jdalmai a kardok, l�ndzs�k t�r�k okozta f�jdalmakkal olvadnak egybe. A sz�l�csatorn�n �tjut�s szexu�lis izgalommal, f�jdalommal, agresszi�val �s hal�lf�lelemmel vegy�l� k�njai nemi er�szak �s szadomazohisztikus esem�nyek eml�keivel egy�tt �lhet�k �t. Mivel a reinkarn�ci� gondolata idegen a mi kult�r�nkt�l, az ilyen folyamatot �t�l�k k�z�l sokan ellenkez�ssel fogadj�k az el�z� �let eml�keit, bizarrnak �s �r�lts�gnek tartj�k azokat. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a legk�l�nb�z�bb er�s �rzelmek, fizikai �rzetek �s szem�lyes kapcsolatbeli torzul�sok �lhet�k �t a m�g�tt�k rejl� karmikus mint�val szembes�l�s �s minta felismer�se n�lk�l. M�helyfoglalkoz�sainkon sok emberrel tal�lkoztunk. akik a l�gz�st, zenehallgat�st �s testgyakorlatokat tartalmaz� foglalkoz�s alkalm�val �jra�ltek �s feloldottak egy karmikus mint�t, melynek elemei t�bb h�napos vagy �ves gy�tr�d�st okoztak sz�mukra. K�s�bb ennek hosszantart� kedvez� hat�sai voltak, s jelent�s v�ltoz�sokat hozott mindennapi �let�kben. Fontos felismern�nk, hogy a reinkarn�ci� gondolata az �si �s a nem-nyugati kult�r�kban univerz�lis jelens�g. Ez az alapk�ve a nagy indiai spiritu�lis rendszereknek - a hinduizmusnak, a buddhizmusnak, a szikh vall�snak, �s a dzsainizmusnak - valamint a tibeti vadzsrajananak Nagyon sz�les azoknak a kult�r�knak �s csoportoknak a k�re, akik hisznek a kor�bbi �letekben; ide tartoznak p�ld�ul az �si egyiptomiak, az amerikai indi�nok, a p�rszik, a polin�z kult�r�k �s ilyen az �si G�r�gorsz�g orfikus kultusza. Nem k�zismert az a t�ny, hogy l�tez�s�nek els� n�gy sz�zada idej�n a kereszt�nys�gben is �ltek hasonl� elk�pzel�sek, m�g Jusztini�nusz cs�sz�r uralkod�s�nak idej�n egy konstantin�polyi zsinat Origen�sz atya tan�t�sai kapcs�n be nem tiltotta azokat. A reinkarn�ci� vil�gszerte elterjedt hite mellett egy�b indokok is sz�lnak amellett, hogy komolyan vegy�k az el�z� �letekkel kapcsolatos �lm�nyeket. Az ilyen �lm�nyek nagyon meggy�z�ek, r�szletesek, �s rendszeresen el�fordulnak m�g nem h�v� egy�nekkel folytatott munka sor�n is. Sok esetben �j inform�ci�kat k�zvet�tenek az adott orsz�gr�l, az akkori �lt�zk�d�sr�l, fegyverekr�l, t�rsadalmi rendszerekr�l, szertart�sokr�l, s�t, konkr�t t�rt�nelmi esem�nyekr�l is. Sokszor eg�szen val�sz�n�tlen, hogy az egy�n jelen �let�ben a hagyom�nyos csatorn�kon kereszt�l juthatott volna ezen inform�ci�khoz. A kor�bbi �let teljes �t�l�se �s kell� integr�l�sa dr�mai ter�pi�s hat�ssal j�r. Az �rzelmi, s pszichoszomatikus �s interperszon�lis gondok hat�sosan enyh�thet�k, esetleg el is t�nnek egy er�teljes karmikus esem�nysor ut�n. Ebb�l kifoly�lag a terapeut�nak saj�t hit�t�l, vagy az ilyen esem�nysorok t�rt�nelmi val�s�g�t�l f�ggetlen�l el kell fogadnia a jelens�get �s hasznos�tania kell azt. Mindemellett vannak olyan megfigyel�sek, melyek a reinkarn�ci�, mint olyan koncepci�j�t t�masztj�k al�. N�h�ny ilyen �lm�ny - sz�zb�l tal�n egy - elegend� konkr�t inform�ci�t ny�jt egy esem�nyr�l ahhoz hogy f�ggetlen�l vizsg�lj�k Eg�szen meglep� esettanulm�nyok sz�lettek �gy, melyeket neh�z kimagyar�zni a tradicion�lisabb ir�nyvonalak ment�n. E jelens�g m�sik megjegyz�sre m�lt� vonatkoz�sa a szinkron esem�nyek gyakori el�fordul�sa a kor�bbi �lettel kapcsolatos �lm�nyekkel kapcsolatban. Azokban az esetekben, ahol az alany jelenlegi �let�ben felismer valakit, akivel a reinkarn�ci�s esem�nysorban ellenf�lk�nt tal�lkozik, a karmikus minta felold�s�t dr�mai v�ltoz�sok k�s�rhetik a m�sik szem�ly �let�ben is. Ezek a v�ltoz�sok �rtelmesen kapcsol�dnak a karmikus mint�hoz, gyakran a folyamat �t�l�s�t k�vet�en perceken bel�l megt�rt�nnek, �s semmilyen m�don nem magyar�zhat�k a nyugati tudom�ny hagyom�nyos ok-okozati �sszef�gg�seivel. Az ilyen szinkronicit�sokban �rintett egy�nek az alany karmikus �lm�ny�nek sz�nhely�t�l ak�r t�bb sz�z vagy t�bb ezer kilom�terre lehetnek. Ian Stevenson amerikai kutat� helysz�ni munk�i bizony�t�kokkal t�masztj�k al� a karma �s a reinkarn�ci� koncepci�j�t. Stevenson n�h�ny esetben igazolni tudta m�s-m�s orsz�gokban �l� egy�nekt�l sz�rmaz� inform�ci�k pontoss�g�t, akik olyan spont�n eml�keikr�l sz�moltak be, amelyekr�l �gy v�lt�k, el�z� �let�kb�l sz�rmaznak (Stevenson, 1966). A fent eml�tett megfigyel�sek egy�rtelm� tapasztalati alapot jelentenek a reinkarn�ci� hit�vel kapcsolatban �s magyar�zat adnak arra, mi�rt annyira er�s �s univerz�lis ez a hit. Azonban egyik sem tekinthet� v�gleges bizonyoss�gnak az egy�ni tudat �letr�l �letre halad� folyamatoss�g�r�l. Bizony�ra egy�b konceptu�lis keretek is elk�pzelhet�k, melyek a l�tez� adatok kiel�g�t� �rtelmez�s�t ny�jtj�k. 6. A megsz�llotts�g Ez a transzperszon�lis kr�zis jelentkezhet az �lm�ny- pszichoter�pi�ban, a tudatot t�g�t� (pszichedelikus) szerekkel folytatott kezel�s hat�s�ra, vagy az egy�n �let�ben bek�vetkez� spont�n fejlem�nyk�nt. A pszichadelikus szerekkel vagy azok n�lk�l folytatott �lm�ny-munka sor�n a folyamat term�szete hirtelen dr�mai m�don megv�ltozhat. A kliens arca grimaszba torzul, mintha �rd�gi maszkot �ltene, a szemei vadul villognak, a keze �s a teste bizarr m�don kicsavarodik, a hangja esetenk�nt h�tborzongat�v� v�lik. Amikor engedik az �llapot teljes kibontakoz�s�t, az ��l�s� megd�bbent�en eml�keztethet a primit�v kult�r�k �rd�g�z�s�re vagy a kereszt�ny egyh�z k�z�pkori �rd�g�z� sze�nszaira. Ak�r egy foglalkoz�s, ak�r a mindennapi �let k�r�lm�nyei k�z�tt jelentkezik a gonosz archet�pusa, az egy�n a vele egy�tt fell�p� er�t �ltal�ban d�moninak tartja �s minden l�tez� m�don igyekszik elnyomni. Ez a lappang� minta h�z�dhat meg olyan komoly pszichopatol�giai �llapotok, mint az �ngyilkos depresszi�, a gyilkos agresszi�, az antiszoci�lis viselked�s vagy az alkohol �s a t�lzott drogfogyaszt�s ellen�llhatatlan sz�ks�gletei m�g�tt. Az eff�le megnyilv�nul�sok gyakran elt�vol�tj�k a rokonokat, a bar�tokat, s�t a szakembereket is, akik elutas�tj�k a kapcsolatfelv�telt a k�rd�ses szem�llyel, elh�z�dnak t�le �s gonosznak titul�lj�k. E probl�ma megold�s�hoz olyan emberek t�mogat�s�ra van sz�ks�g, akik nem rettennek meg a h�tborzongat� �lm�nyekt�l �s akik k�pesek arra, hogy seg�ts�k az archetipikus minta teljes kibontakoz�s�t �s exterioriz�ci�j�t. A felold�s sokszor fuldokl�s, sug�rban h�ny�s, �tmenetileg ir�ny�thatatlan �rj�ng� mozg�s ut�n k�vetkezik be. Megfelel� t�mogat�s mellett ezek az �lm�nyek rendk�v�l felszabad�t�ak �s ter�pi�s hat�s�ak lehetnek. Az ut�bbi id�kben a t�bbsz�r�s szem�lyis�gek tanulm�nyoz�sa �jb�l fel�lesztette szakemberek �rdekl�d�s�t e jelens�g ir�nt (Allison, 1980). Ebben a kontextusban �rdemes megeml�teni Ken Wilber hogyan oszt�lyozta a spiritu�lis betegs�gform�kat. B�r ez a tipol�gia le�r� jelleg� �s k�zvetlen klinikai megfigyel�seken alapul, Wilber megk�zel�t�se nem m�s, mint az els� k�nyv�ben, a Tudatoss�g spektrum�ban (Spzetrum of Lonseiousness) (Wilber, 1977) kidolgozott logikai tudatfejl�d�si modell tov�bbfejleszt�se, amit k�s�bb az Atman Project-ben (Wilber, 1980) m�dositott �s r�szletesebben kidolgozott. leg�jabb publik�ci�j�ban (Wilber, 1984a, 1984b) a modellt a pszichopatol�gia ter�let�n alkalmazta. Megk�zel�t�s�nek alapelk�pzel�se az hogy a tudatoss�g minden egyes szintje bizonyos fajta pszichopatol�gia forr�sa, mely j�l elhat�rolhat� �s k�l�nb�zik a t�bbi szinthez tartoz� pszichopatol�gi�t�l, s ezek mindegyike speci�lis kezel�st ig�nyel. Wilber rendszer�ben az akad�mikus pszichol�gia �ltal felismert �rzelmi zavarok - az akusztikus, a skizofr�n �s a depresszi�s pszich�zisok, a n�rcisztikus szem�lyis�gzavarok, a borderline pszich�zis �s a pszichoneur�zis - a test �s az elme teljes integr�ci�j�t megel�z� tudatfejl�d�si szakasza - jellemz� zavarok. A teljes integr�l�st Wilber kentaurnak nevezi. Wilber emellett a pszichopatol�gia azon k�l�nb�z� form�it is le�rta, (melyek a tudat spektrum�nak finom �s kauz�lis szintjeire jellemz�ek, s melyeket a pszichi�tria f� �rama nem k�pes megfelel�en �rtelmezni. Ezek tartozn�nak azokhoz a spiritu�lis kr�zisekhez amelyeket ebben a cikkben defini�ltunk. B�r Wilber oszt�lyoz�sa vil�gos �s logikailag meggy�z�, nem k�nny� �sszeegyeztetni a klinikai megfigyel�sek realit�s�val - s ezzel a t�nnyel �gy t�nik, � is tiszt�ban van. A gyakorlatban neh�z megtal�lni az �ltala le�rt �s t�rgyalt t�pusok tiszta p�ld�it. �gy az a t�ny, hogy a nem h�tk�znapi tudat�llapotok �tmeneti epiz�djaiban gyakran nagyon m�ly �s hiteles spiritu�lis b�lcsess�gek ker�lnek felsz�nre neurotikus, bordeline, s�t egy egyenesen pszichotikus szem�lyis�g-strukt�r�k k�zvet�t�s�vel, sz�m�ra sz�ks�gszer�en az ��tmeneti skizofr�n kit�r�sek legtal�nyosabb aspektusa� marad. Wilber spiritu�lis v�ls�g kateg�ri�i nyilv�nval�an m�dos�t�sra �s fel�lvizsg�latra szorulnak annak �rdek�ben, hogy jobban megfeleljenek a t�nyleges megfigyel�seknek. Az oszt�lyoz�st c�lz� kezdeti k�s�rletk�nt egy olyan �sszetett ter�leten, melyre nyugaton m�g nem ford�tottak kell� figyelmet, az itt le�rt v�zlat elnagyolt �s fel�letes. M�gis rem�lj�k, hogy ebben a form�j�ban is haszn�ra v�lik azoknak, akik transzperszon�lis v�ls�gon mennek kereszt�l, valamint azoknak, akik seg�teni szeretn�nek. TER�PI�S SEG�TS�GNY�JT�S TRANSZPERSZON�LIS KR�ZISEK ESET�N Az els� �s legfontosabb feladat a transzperszon�lis kr�zisbe ker�lt egy�nekkel dolgoz� facilit�tor sz�m�ra a j� bizalmi kapcsolat kialak�t�sa a klienssel. Ezut�n ezen az alapon lehet besz�lni a folyamat �j felfog�s�r�l �s tiszteletet tan�tani annak Gy�gy�t� �s �talak�t� term�szete ir�nt. Ez a megk�zel�t�s homlokegyenest ellent�tes a hagyom�nyos pszichi�triai strat�gi�val, mely patol�gi�snak titul�l minden nem h�tk�znapi tudat�llapotot �s megk�l�nb�ztet�s n�lk�l elnyom� megk�zel�t�st alkalmaz. Az �j strat�gia alapelve a folyamat t�mogat�sa �s az egy�ttm�k�d�s vele annak �rdek�ben, hogy pozit�v lehet�s�g�t kihaszn�lj�k. A transzperszon�lis kr�zisek pozit�v kimenetele �rdek�ben alapvet� fontoss�g�, hogy a kliens felismerje a szokatlan �lm�nyek intrapszichikus term�szet�t �s hogy internaliz�ltnak tartsa meg azokat. El�sz�r Carl Gustav Jung �rtette meg, hogy az archet�pusos dinamika vil�ga �s a mindennapi realit�s vil�ga k�t hat�rozottan k�l�nb�z� dolog, s nem szabad �sszekeverni azokat. A k�t vil�g �s a k�t identit�s �sszekever�se az ami az eg� felf�v�d�s�hoz �s pszichopatol�gi�hoz vezet. A kliens �s a facilit�tor k�z�tti kapcsolat term�szet�t �s min�s�g�t sosem lehet el�gg� hangs�lyozni. Nagyon fontos, hogy a kliens �rezze a folyamattal kapcsolatos negat�v �rt�k�t�letek n�lk�li elfogad�st �s t�mogat�st. A vakv�g�nyok vagy a stagn�l�s peri�dusaiban, vagy amikor a folyamat t�l r�miszt�, a klienst sokszor a facilit�tort�l k�lcs�nz�tt bizalom �s rem�ny �lteti. A sz�ks�ges seg�ts�g m�rt�ke a folyamat term�szet�t�l, m�lys�g�t�l �s intenzit�s�t�l f�gg. Egyeseket megr�m�tnek �s tan�cstalann� tesznek a transzperszon�lis kr�zis �lm�nyei, de elboldogulnak a mindennapi �letben. Az ilyen esetekben elegend� lehet az �j felfog�s ismertet�se, az ide vonatkoz� irodalom aj�nl�sa, s az id�nk�nti elbesz�lget�s a szokatlan �lm�nyek integr�l�sa �rdek�ben. Itt az �ltal�nos strat�gia olyan helyzetek teremt�se a mindennapi �letben, melyekben teljesen szembe lehet n�zni a felmer�l� dolgokkal. Ilyenek lehetnek p�ld�ul a k�l�nb�z� medit�ci�k, zen�vel seg�tett �nfelt�r� gyakorlatok. �gy t�nik, ezut�n a mindennapi �let fennmarad� r�sz�ben a kliensnek nem kell tartania a tudattalan elemek v�ratlan felbukkan�s�t�l. Ezzel ellent�tben, bizonyos technik�kkal lass�tani is lehet a folyamatot, ha a k�r�lm�nyek teljes jelenl�tet k�v�nnak meg a gyakorlati feladatok �rdek�ben. Lass�t� lehet a tartalmasabb �trend, a nagy mennyis�g� cukrot vagy m�zet tartalmaz� italok fogyaszt�sa, az intenz�v testedz�s - p�ld�ul a fut�s, a hegym�sz�s, az �sz�s vagy a kert�szked�s -, a stresszes vagy t�lingerl� helyzetek ker�l�se, minden spiritu�lis gyakorlat abbahagy�sa �s ideiglenes eszk�zk�nt rendk�v�li esetekben, alkalmank�nt kisebb mennyis�g� nyugtat� haszn�lata. Ha a folyamat annyira intenz�v, hogy a fenti l�p�sek megt�tele ellen�re is zavarja a mindennapi �letet, akkor sz�ks�g lehet a rendszeres tal�lkoz�sok kezdem�nyez�s�re, amikor a folyamatot majd a humanisztikus �s a transzperszon�lis pszichol�gia vagy a k�l�nb�z� spiritu�lis trad�ci�k �ltal kifejlesztett v�ltozatos felt�r� technik�k seg�ts�g�vel facilit�tj�k. Ezek k�z�l k�l�n�sen hasznosnak t�nik a Gestalt ter�pia, a pszichoszint�zis. a jungi akt�v imagin�ci�, a mandalarajzol�s, az egyes neoreichi�nus ir�nyzatok, a f�kusz�lt testgyakorlatok, a zene �s a mozg�sos �nkifejez�s. A pszichedelikus szerekkel (�ltalunk �s m�sok �ltal) v�gzett �tt�r� munka azt sejteti, hogy a drogok alkalmaz�s�val kieg�sz�tett pszichoter�pia nagyon fontos eszk�z lehet a j�v�ben (Grof, 1980). Egy drogn�lk�li technik�t is kifejlesztett�nk (a holotr�p l�gz�st), mely hiperventill�ci�, zene �s hanghat�sok, valamint mozg�s egy�ttese. Ezt a megk�zel�t�st nagyon hat�konynak tal�ltuk a transzperszon�lis v�ls�gba ker�lt egy�nek t�mogat�s�ban. A holotr�p ter�pia elvei rendk�v�l egyszer�ek. A klienst arra k�rj�k, hogy csukott szemekkel. h�trahajl� testhelyzetben helyezkedjen el, a figyelm�t �sszpontos�tsa a l�gz�s�re �s a test�rzeteire, s kitart�an l�legezzen a szok�sosn�l gyorsabban Az el�zetes pszichol�giai el�k�sz�t�s sor�n arra b�tor�tjuk, hogy analiz�l� tev�kenys�g�t egy id�re f�ggessze fel �s b�rmilyen fell�p� �lm�nyt teljes bizalommal �s meg�t�l�s n�lk�l fogadjon el. Ebben az �sszef�gg�sben azt javasoljuk, hogy a kliens tart�zkodj�k a lereag�l� technik�kt�l �s semmilyen m�s m�don se k�s�relje meg megv�ltoztatni vagy befoly�solni az �lm�nyt. Az �ltal�nos hozz��ll�snak a buddhista medit�ci� bizonyos technik�ihoz hasonl�nak kell lennie, ami a jelentkez� �lm�nyek egyszer� megfigyel�s�b�l, tudom�sul v�tel�b�l �s elenged�s�b�l �ll. A hiperventill�ci� folyam�n a fizikai �s �rzelmi fesz�lts�gek keletkez�se �s felold�d�sa k�zben az egy�nnek k�l�nb�z� er�teljes �lm�nyei lehetnek. Fontos �letrajzi esem�nyeket �lhet �t �jb�l a csecsem�kor�b�l, a gyermekkor�b�l vagy k�s�bbi �let�b�l, szembes�lhet a biol�giai sz�let�s eml�k�nek k�l�nb�z� aspektusaival, k�zelr�l tal�lkozhat a hal�llal vagy k�l�nb�z� t�pus� transzperszon�lis jelens�geket tapasztalhat. A holotr�p ter�pi�t vizsg�lva m�r a hiperventill�ci�nak is er�teljes hat�sa van, melyet tov�bb fokoz az evokat�v zen�k �s hangok alkalmaz�sa, melyeket k�l�nb�z� kult�r�k speci�lisan a tudat�llapot-v�ltoz�s lev�lt�s�ra fejlesztettek ki. A technika hat�s�t tov�bb fokozza a csoport hat�sa, ahol a r�sztvev�k a terapeuta fel�gyelete mellett p�rban tev�kenykednek, s egyszerre egyik�k dolgozik, m�g a m�sik seg�t�k�nt �l mellette. A csoportdinamika �s a seg�t�i szerep tapasztalata �jabb l�nyeges dimenzi�t ad a folyamatnak. A kliensben zajl� folyamat m�lys�g�t�l �s aktivit�s�t�l f�gg, hogy k�pes-e teljesen r�szt venni egy ilyen csoportos munk�ban. Ha a folyamat nagyon dr�mai, akkor szigor�an egy�ni megk�zel�t�s sz�ks�ges. Bizonyos esetekben a kliens k�pes csoportos �sszej�veteleken r�szt venni, de el�fordulhat, hogy nem tudja a seg�t� szerep�t j�tszani. Ide�lis esetben a folyamatos intenz�v l�gz�s mag�ban megold�st hozhat az �sszes felszabadul� �s a tudat szintj�re ker�l� dologra. Ha az alanyban valamilyen fesz�lts�g vagy kellemetlen �rz�s marad a v�g�n, akkor ennek felold�s�ra f�kusz�lt testmunka h�vhat� seg�ts�g�l, melyet el�sz�r a pszichedelikus foglalkoz�sok lez�r�s�ra dolgoztunk ki. Ebben a f�zisban az alapstrat�gia f� r�sze a befejezetlen Gestalt kiteljes�t�se egy hagyom�nyosabb lereag�l� megk�zel�t�ssel, tov�bb� a blokkolt energia �tj�nak felszabad�t�sa. A legf�bb elv itt a folyamatban r�sztvev� egy�n b�tor�t�sa, hogy teljesen adja �t mag�t felszabadul� �rzelmeinek, �rzeteinek �s fizikai energi�j�nak, tov�bb� hogy az �lm�ny b�r�l�sa vagy analiz�l�sa n�lk�l tal�ljon megfelel� m�dot annak kifejez�s�re hangok, grimaszok, testhelyzetek �s mozg�sok seg�ts�g�vel. A facilit�tor dolga az energia�raml�s k�vet�se �s a teljes k�ls� kifejez�s b�tor�t�sa. Ez a munka addig folytat�dik m�g az �t�l� a felold�d�s �s ellazul�s �llapot�ba nem ker�l. A holotr�p l�gz�s teljes folyamat�t egy m�sik publik�ci� taglalja r�szletesen (Grof 1985). A folyamat minden szakasz�ban rendk�v�l hasznos lehet a m�v�szi kifejez�s, mint p�ld�ul a mandalarajzol�s, a pszichodr�ma, az �nkifejez� t�nc �s mozg�s, valamint az �r�s. A Dora Kalff (Kalff 1971) �ltal kidolgozott jungi homokoz�st nagyon �rt�kes megk�zel�t�snek tal�ltuk a transzperszon�lis kr�zisek eset�n. Sokkal bonyolultabb a helyzet, amikor a v�ls�g annyira intenz�v, hogy az egy�n nem k�pes megfelelni a mindennapi k�vetelm�nyeknek �s mind �nmag�ra, mind m�sokra n�zve vesz�lyes. Gyakorlatilag nem l�tezik a nap 24 �r�j�ban seg�ts�get ny�jt� int�zm�ny, mely ne az orvosi modell rutin megk�zel�t�s�t alkalmazn�. Addig, am�g ki nem alakulnak az ilyen int�zm�nyek, s azokat el nem ismerik a hat�s�gok �s a biztos�t�t�rsas�gok, addig az ilyen kliensek kezel�se el�gtelen lesz, s az ad hoc improviz�ci� �s a szomor� kompromisszumok �tv�zete marad. Tov�bbi irodalom a spiritu�lis v�ls�g fogalm�hoz E ter�leten Carl Gustav Jung munk�ss�ga jelent klasszikus �s felbecs�lhetetlen �rt�k� ismeretanyagot. �sszegy�jt�tt munk�iban minden�tt tal�lhat�k ide vonatkoz� r�szletek. Az �ltala alkotott fogalmak: t�bbek k�z�tt a kollekt�v tudattalan. az archet�pusok dinamik�ja, az eg� �s a Self, az individu�ci�s folyamat, a szinkronicit�s imm�r n�lk�l�zetlenek a pszichotikus folyamat modern magyar�zat�hoz. A jungi�nus ter�pia elm�let�nek �s gyakorlat�nak kiv�l� szinopszis�t ny�jtja June Singer k�nyve, a Boundaries of the Soul (A l�lek hat�rai) (Singer, 1972). A n�hai olasz pszichi�ter, a pszichoszint�zis megalapoz�ja, Roberto Assagioli sz�mos �rt�kes gondolatot fogalmazott meg a spiritu�lis v�ls�g fogalm�val kapcsolatban, s �rt egy essz�t, amelyben t�bb s�lyos pszichol�giai rendelleness�get az �n-kiteljes�t�s �tj�nak viszontags�gak�nt magyar�z Fontoss�ga miatt a ReVISION jelen sz�ma �jra k�zli Assaggioli eredeti �r�s�t. Richard Bucke kozmikus tudattal kapcsolatos (Bucke), Margharita Laski ext�zisr�l sz�l� (Laski, 1968) valamint William James k�l�nb�z� vall�si �lm�nyeket elemz� klasszikus k�nyvei a transzperszon�lis v�ls�gok probl�m�ira k�zvetlen�l alkalmazhat� gazdag inform�ci�forr�st jelentenek. A transzperszon�lis pszichol�gi�hoz tov�bb� a spiritualit�s �j �rtelmez�s�hez Abraham Maslow kutat�sai �s elm�leti megfogalmaz�sai kritikus fontoss�g�ak . Minden k�ts�get kiz�r�an bemutatta, hogy a misztikus �lm�nyeket - vagy az � elnevez�s�vel a cs�cs-�lm�nyeket - nem szabad �sszekeverni az elmebetegs�ggel. A cs�cs-�lm�ny sokszor jelentkezik egy�bk�nt j�l adapt�l�dott egy�nekn�l, s ha integr�l�sa megt�rt�nik, akkor az �nmegval�s�t�s �s az �n-kiteljes�t�s el�seg�t�je lehet (Maslow, 1962, 1964). A pszich�zis alternat�v megk�zel�t�s�nek ter�let�n az antipszichi�tria atyja, R. D. Laing �tt�r� �s vitatott k�nyveit kell aj�nlanunk; alapm�k�nt (Laing, 1965, 1967). Anton Boisen (Boisen, 1962), Kazimierz Dabrowski (Dabrowski, 1966), valamint Wilson van Dusen ( 1972, 1974) m�vei nagyon �rt�kesek lehetnek azok sz�m�ra, akik m�lyebben �rdekl�dnek az �j elm�letek ir�nt. A pszichedelikus szerekkel �s drogok n�lk�l kiv�ltott nem-h�tk�znapi tudat�llapotok klinikai kutat�sa t�bbf�lek�pp befoly�solja a pszichotikus �llapotok alternat�v magyar�zat�t (Grof 1976, 1980, I980). A pszichi�tria �s a pszichol�gia ter�let�n t�ll�pve, Joseph Campbell mitol�giai form�kr�l sz�l� tanulm�nya rendk�v�li jelent�s�g� a spiritu�lis v�ls�g �j megk�zel�t�s�ben, k�l�n�sen a h�s �tj�nak (Campbell, 1972), valamint a mitol�giai archet�pusok mindennapi �letre gyakorolt alak�t� hat�s�nak le�r�sa (Campbell,1972) jelent�s, melyek k�zvetlen�l alkalmazhat�k a transzform�ci�s folyamat sor�n �t�lt kr�zisek eset�n. Perry k�nyvei b�s�ges inform�ci� forr�st jelentenek a transzperszon�lis kr�zisek archet�pusos dinamik�j�val, valamint az �ltala kifejlesztett ter�pi�s megk�zel�t�ssel kapcsolatban. Ut�bbit mag�npraxis�ban �s a San Francisco-ban tal�lhat� Diabasis Center-ben dolgozta ki (Perry, 1953, 1966, 1974, 1976). Julian Silverman pszichotikus p�ciensekkel folytatott laborat�riumi alapk�s�rleteket, s a p�ciensek �szlel�si m�dj�n kereszt�l fontos megl�t�sokra jutott a pszichotikus folyamattal kapcsolatban (Silverman, 1970, 1971). John Perry �s Julian Silverman munk�ja ind�totta el a skizofr�nia gy�gyszermentes kezel�si lehet�s�geit kutat� sz�lesk�r� klinikai vizsg�latokat. (Ezeket San Jose-ban, az Agnew K�zk�rh�zban Maurice Rappaporttal k�z�sen v�gezt�k Crappaport, Pemy, & Silverman, 1978). A spiritualit�s �s a pszich�zis probl�m�j�nak ter�let�n Ken Wilber munk�ja jelenti a leg�jabb l�p�st. Vil�gosan megfogalmazott �s �tfog� jelleg� k�nyveinek sorozata t�rgyalja a spektrum pszichol�gia alapelveit (Wilber, 1977) �s egy�ni, valamint k�z�ss�gi szinten is felv�zolta a transzperszon�lis fejl�d�s szakaszait (Wilber, 1980, 1981). Ami fejteget�s�nk szempontj�b�l nagy jelent�s�ggel b�r Wilber megk�l�nb�ztet�se az eg� el�tti (pre-egoic) �s az eg�n t�li (trans-egoic) f�zisokr�l. K�l�n�sen �rdekesek a leg�jabb cikkei, valamint a spektrum tudatot az el�bb eml�tett pszichopatol�giai spektrumra alkalmaz�, k�vetkez� k�nyve (Wilber, 1984a, 1984b). Az olyan spiritu�lis v�ls�g eset�re, ahol a hal�l �s az �jj�sz�let�s folyamata a leghangs�lyosabb, megnyilv�nul�sai pedig felt�n�en hasonl�tanak a s�m�nutaz�s bels� �lm�nyeire, a legjobb inform�ci�forr�st Mircea Eliade Shamanism: Archaic Techniqnes of Extasy /S�m�nizmus: az ext�zis archaikus technik�i (Eliade, 1964), Michael Harnel The Way of the Shaman /A s�m�n �tja (Harner, 1980), Julian Silverman �Shamans and Acute Schizophrenia� c�m� cikke, valamint Joseph Campbell The Day of the Animal Powers (Az �llater�k �ja) (Campbell, 1984) c�m� k�nyve jelentik. Felt�telezett k�lt�i szabads�ga ellen�re Carlos Castaneda k�nyvei a s�m�nizmusr�l sz�l� inform�ci�k �kincsesb�ny�i� (Castaneda, 1968, 1971, 1973, 1974, 1978, 1981). Ahol a pszichikus jelens�gek szignifik�ns �sszetev�i k�z�tt olyan nem-h�tk�znapi tudat�llapotok, mint a testen k�v�li �lm�nyek, a m�diumi �llapotok, az el�re meg�rz�s, a telep�tia vagy a t�voll�t�s szerepelnek, Charles Tart (Tart, 1975, 1977), Stanley Krippner (Krippner,.1977, 1980), Robert Monroe (Monroe, 1971), Russel Targ, Harold Puthoff �s Keith Harary (Targ & Puthoff, 1977; Targ & Harary, 1984) k�nyveit javasoljuk. Ha szokatlan szinkronicit�sokr�l van sz�, a legjobb irodalom C. G. Jung err�l a jelens�gr�l sz�l� eredeti �r�sa (Jung, 1980). A transzperszon�lis v�ls�gnak az a form�j�t, melyet a k�gy� energia vagy m�sk�pp a kundalini �bred�se jellemez, r�szletesen az �si indiai tantrikus irodalom �rja le. A legjobb modern forr�sm�vek Sir John Wodroffe (Woodroffe, 1964), Lee Sannella (Sannella, 1978), Swami Muktananda (Muktananda, 1974, 1979), Gopi Krisna (Krisna, 1970), John White (1979) valamint Ajit Mookerjee (1982) k�nyvei. Thomas Sz�sz k�nyvei, legf�k�ppen h�res m�ve, Az elmebetegs�g m�tosza (The Myth of Menta lllness), (Sz�sz 1961), mely b�r nem k�zvetlen�l kapcsol�dik a spiritu�lis v�ls�g probl�m�j�hoz, rendk�v�li hasznos munka a pszichi�tri�ban alkalmazott az alternat�v megk�zel�t�sek egyik nagy akad�ly�t jelent� orvosi modell �les kritik�ja miatt. Dr.Stanislav Grof pszichi�ter h�rom �vtizede v�gez kutat�sokat a pszichedelikus szerek �s a k�l�nb�z� drog-n�lk�li technik�k seg�ts�g�vel kiv�ltott nem-h�tk�znapi tudat�llapotok ter�let�n. Csehszlov�ki�ban sz�letett ott v�gezte iskol�it is. A cikk megjelen�se idej�n a kaliforniai Big Sur-ben tal�lhat� Esalen Int�zet rezidense �s igazgat�tan�cs�nak tagja. A transzperszon�lis pszichol�gia egyik megalapoz�ja �s f� teoretikusa, valamint a Nemzetk�zi Transzperszon�lis T�rsas�g (International Transpersonal Association , ITA) volt eln�ke. Publik�ci�i k�z�tt hetvenn�l t�bb cikke jelent meg szakmai foly�iratokban. K�nyvei a k�vetkez�k: Realms of the Human Unconscious (Az emberi tudattalan birodalmai), The Human Encounter with Death (Az ember tal�lkoz�sa a hal�llal), LSD Psychotherapy (LSD pszichoter�pia), Beyond the Brain (Az agyon t�l), valamint a Christina Grof-fal k�z�sen �rt Beyond Death (A hal�lon t�I). Chriristina Grof hatha j�ga oktat� �s nyolc �vig a sziddha j�ga vonal vezet�j�nek, a n�hai Swami Muktananda Paramahams�nak tan�tv�nya volt. F�rj�vel k�z�sen dolgozt�k ki a pszichoter�pia �s az �nismeret egyik �j technik�j�t; a holotr�p ter�pi�t mely ir�ny�tott l�gz�s, evokat�v zene �s f�kusz�lt testmunka kombin�ci�j�b�l �ll. Speci�lis �rdekl�d�si ter�lete a miszticizmus �s a pszich�zis k�z�tti kapcsolat, valamint az evol�ci�s vagy transzperszon�Iis kr�zisek kezel�se. A kaliforniai Big Sur-ben l�trej�tt Spiritual Emergency Network (SEN) Spiritu�lis Sz�ks�g�llapoti H�l�zat- egyik megalap�t�ja, �s a Beyond Death (A hal�lon t�l) c�m� k�nyv t�rsszerz�je. A cikk meg�r�s�t megel�z� �vtizedben f�rj�vel tartott eI�ad�sokat �s m�helyfoglalkoz�sokat �szak, �s D�l Amerik�ban, Eur�p�ban, Ausztr�li�ban �s �zsi�ban.